Zsenya Nagyi nem akármilyen nagymama: kézben tartja és elsimítja a család
ügyes-bajos dolgait, és ráadásként kitűnően bokszol. Persze csak titokban. De
vajon mi történik akkor, ha a fia úgy dönt: Nagyinak pihenésre van szüksége, és
elviszi pár hétre az egyik barátja által vezetett Ö-otthonba? Hogyan bírja ki a
család Nagyi nélkül? És hogyan fogadják az otthonban a különös, új lakótársat?
És vajon milyen titkot rejt az otthon pincéje? Minden kérdésre választ ad
Kuznyecova fergeteges humorú regénye. Zsenya Nagyi úgy döntött, kihasználja,
hogy Vika sokáig szokott készülődni. Még akkor is, amikor csak a szemetet kell
kivinnie. Hát még most Amíg kirúzsozza a száját, újralakkozza a körmét Akárhogy
is, Zsenya Nagyinak bőven volt ideje rá, hogy visszamenjen a szobájába, a komód
fiókjába rejtse a piros tollat, kikapja az ágy alól a bokszkesztyűt,
leereszkedjen a lepedőkből font kötélen az udvarra, és odalépjen a padon ücsörgő
fiúhoz. Helló! szólította meg. Csókolom mondta a srác, fel sem pillantva. Mától
fogva a te neved Borzkenőcs! jelentette be Zsenya Nagyi. Hogy micsoda?
méltatlankodott a fiú, és felemelte a fejét, de ekkor egy piros bokszkesztyűt
dugtak az orra alá. Jajj Izé Hát jó Igazán nem kell ilyen szerencsétlen képet
vágnod! nézett rá szigorúan Zsenya Nagyi, és meglóbálta kesztyűs kezét. De
azért, mi lenne, ha mégsem a nevem lenne? Hanem mondjuk a nickem? A nicked? És
azt szokták aláírásként használni? Hát persze! Akkor rendben! Zsenya Nagyi
hazasietett úgy számolta, Vika mindjárt kiér az udvarra , de búcsúzóul még
szeretett volna mondani a srácnak valami kedveset. Tetszel nekem! mondta végül.
Ha meg akarnád kérni az unokám kezét, számíthatsz a szavazatomra..