A jelen mű, amely történelmünk legvitatottabb korszakát ismerteti, I világhírű
edinburghi egyetem gondozásában jelent meg először 1957-ben. A brit szerző nagy
rokonszenvvel viseltetett a magyar nép és hazánk történelme iránt. Munkásságának
nagy részét a magyar történelem tanulmányozásának szentelte. Számtalan
alkalommal volt Magyarországon hosszabb-rövidebb ideig. Ismerte a korszak
legtöbb magyar közéleti személyiségét és kitűnően megtanult magyarul. Számos
könyvet írt történelmünk különböző korszakairól. Főműve az Október tizenötödike.
A nagyrabecsülést és tiszteletet a történészek és olvasói körében a tények
pontos ismertetésére való törekvésével és a történelmi tényekből levont ítéletei
pártatlanságával vívta ki. Ő akkor is pártatlan, amikor hazájával és saját
politikai felfogásával szemben állt csoportokról vagy személyekről mond
ítéletet: az általa megismert tények alapján elismerte érdemeiket. Sok esetben
kiváló, tisztességes hazafiakként mutatja, illetve jellemzi őket. Mint minden
igazi történész, így számára is csak a tények és az igazságosság a meghatározó
az események és személyek megítélésében. Ezt a történetírói szemléletet és
jellemet főműve tanúsítja leginkább. Ezért monumentális műve első kiadása
alkalmával 1957-ben, illetve 1958-ban saját politikai (demokrata) felfogásával
azonos, valamint kommunista részről nemtelen támadások érték. A magyar modern
történetírásban ismeretlen pártatlansága miatt ma politikailag inkorrektnek
minősül e körökben páratlan könyve. A támadásokat a magyar jobboldallal,
különösen a ?szélsőjobboldallal, és ezen belül is leginkább Szálasi Ferenccel
kapcsolatos jellemzése és ítéletei váltották ki. Ezért nem jelenhetett meg e
nagyszerű mű mindmáig, sem a kommunista, sem a jelen ?politikailag korrekt
liberális rendszerben, annak ellenére, hogy pártatlanabb könyvet máig sem írtak
a Horthy-korszak történetéről, amely helyettesíthetné könyvét.