Egyre gyakrabban hangzik el a kérdés a történelmet kedvelő emberek körében,
hogy ki is volt valójában Atilla, az V. században élt hun uralkodó? Az
Apokalipszis rémisztő lovasa volt-e, aki kegyetlen hadjárataival meg akarta
semmisíteni a keresztény Európát, vagy inkább egy rendkívül tehetséges és
toleráns uralkodó, aki emberségesen és igazságosan uralkodott a Közép - ázsiai
Tien Sántól az Atlanti Óceánig elterülő hatalmas birodalomban? A válasz 15
évszázadon keresztül egyértelmű volt. Az előítéletekkel teli ókori szerzők hun
ellenes tudósításait valós tényeknek tekintő történészek a lehető legfeketébbre
festették, a végletekig démonizálták a hunokat, és Atillát, az uralkodójukat. A
legtöbbet idézett római történész Marcellinus Ammianus, aki már akkor meghalt,
amikor Atilla 5 éves gyermek volt (Kr. u. 400.) és soha nem látott egyetlen hunt
sem. A hunokat mégis az ördög szövetségeseiként, a legvadabb és legbarbárabb
népként írta le, ?akik rablásból és gyilkolásból élnek, még a sütés-főzési
eljárásokat sem ismerik, mindent nyersen fogyasztanak és nyereg alatt puhítják a
húst?. Az utóbbi évtizedekben azonban a fentebbi kérdésre adott válasz kezd
árnyaltabbá válni és lassan megváltozni. Az ókori híradások és az új történelmi
ismeretek kritikai elemzéseinek tükrében egy történelmi valósághoz közelebb álló
Atilla képet kezdünk megismerni... A történelmi igazságnak megfelelőbb Atilla
kép rávilágít a hun uralkodó kivételes emberi és uralkodói nagyságára. Kitűnően
megszervezte és előrelátóan irányította a hatalmas Hun Birodalmat, jóságos és
nagyvonalú volt a legyőzött népekkel, meghagyta a javaikat, a földjeiket, az
uralkodóikat és szövetséget kötött velük. Az ókort jól ismerő hadtörténészek
szerint, Atilla Julius Caesar és Nagy Sándor mellett az ókor legnagyobb
hadvezére volt. Minden csatáját és háborúját megnyerte, de Julius Caesarral és
Nagy Sándorral ellentétben képes volt visszafogni magát, amikor nagylelkűen
megkegyelmezett a védtelenül hagyott Konstantinápolynak és Rómának, és nem
semmisítette meg a catalaunumi csata másnapján a germán szövetségesek által
magukra hagyott római légiókat. A szerző az ókori ellentmondásos történelmi
forrásokat tekintetbe véve, hun oldalról, Atilla szemszögéből mutatja be az V.
század első felének legjelentősebb eseményeit és legfontosabb személyiségeit:
Theodosius bizánci császárt, Honorius és Valentinius római császárt, Galla
Placidia császárnőt, Leo pápát és Teodorik vizigót királyt. Atilla szellemileg
mindannyiukat felülmúlta, műveltségével, intelligenciájával, erkölcsi
értékrendjével. A hun mellett tökéletesen beszélt latinul, görögül, gótul,
ugyanakkor jól ismerte a görög-római műveltséget (fiatal korában 2 évet tanult
Rómában és Ravennában), úgy, mint a keleti kínai taoista és buddhista
műveltséget, amellyel a 431-432-es távol-keleti útján ismerkedett meg... A
regény fellebbenti a fátylat Atilla életének megfejthetetlennek tekintett
misztériumairól, Aetiussal való barátságáról, a titokzatos távol-keleti út
okairól, a catalaunumi csata utáni döntéséről és Leó pápával való titkos,
négyszemközti tárgyalásáról, lelki párbajáról. Az olvasó megismerheti Atilla
gondolkodásmódját, szellemi és lelki értékrendszerét, az uralkodó és hadvezéri
döntések lélektani hátterét... Atilla korából kevés, hitelesnek tekinthető
leírás maradt. Azért is indokolt, hogy a meglévő adatok, régészeti leletek,
kiásott fegyverek, a nép ajkán megőrzött mondák ismeretében és azok alapján meg
kell alkotni egy olyan Atilla-képet, amely megközelíti a valóságban a lehetséges
alakját... Az érdekes és izgalmas párbeszédekre és színes hangulati és
környezeti leírásokra felépített tartalom több egymást kiegészítő
cselekménysorozaton keresztül mutatja be: - Atilla hun környezetét, főfeleségét
Arikánt, legjobb hun barátját Önögész fővezért, az elit sasíjász testőrség
elkötelezett hűséges vezéreit, a legközelebbi szövetségeseit Valamir osztrogót
királyt és Aldarik gepida királyt és ádáz ellenfeleit Galla Placidia császárnőt,
Theodosius bizánci császárt, Valentinius nyugat-római császárt, Leo pápát és
Teodorik vizigót királyt, - nevelője Torda atakám tanítását, amely felkészítette
a fiatal trónörököst a hun uralkodói feladatok méltó betöltésére, - Atilla és
Aetius kivételes barátságát, amelynek drámai alakulásában tükröződik a regény
egyik legfontosabb mondanivalója, - a római (ravennai) bizánci császári udvart,
a pápaság és Teodorik vizigót király cselszövő ellenséges politikáját, amely
végül is a hunok bizánci, galliai és itáliai hadjáratának az elindítója lett, -
a hun uralkodó legjelentősebb döntéseinek lélektani hátterét és okait (miért nem
vonult be a védtelenül hagyott Konstantinápolyba és Rómába és miért nem
semmisítette meg Aetius, germánok által magukra hagyott légióit a catalaunumi
csata másnapján), - Atilla szellemi és lelki céljait, a lovas kultúrájú
huntudatú népek egyesítését Kelet-Ázsiától Európáig, a Hun Birodalom
hídszerepének a kiépítését kelet és nyugat között, összekötve a Kínai Birodalmat
az európai birodalmakkal és megingathatatlan törekvését, hogy tetteivel és
életszemléletével egy olyan lelki nyomot hagyjon maga után, amelynek megerősítő
üzenete eljut a távoli évezredekig. A történelmi regény elvitathatatlan érdeme,
hogy színesen és érdekesen mutatja be az olvasó számára az V. századi hun
lélektani, szimbolikai és társadalmi értékeket és betekintést enged a kor
forradalmi változásokkal teli világába, amikor birodalmak dőltek össze és
birodalmak születtek újjá és az események alakulásában a hun uralkodó
személyisége meghatározó szerepet játszott. * A kötetben foglaltak az alábbi
TARTALOM szerint követhetők nyomon: AJÁNLÁS PRÉFACE ELŐSZÓ A KIADÓ ELŐSZAVA
SYNOPSIS (Magyar) SYNOPSIS (English) ? Bevezető: (Isten kardja. Hunok és gótok,
az osztrogótok, a vizigótok); ? Atilla gyermekkora; ? Torda Atakám tanítása:
(Belső látás. Tanulási folyamat, az ősök üzenete); ? Aetius a Hun birodalomban;
? Atilla a Római Birodalomban; ? A karakázusi Hunguria; ? Atilla visszatér a
karapátoki Hunguriába; ? Johannes császár és az első ?barátság hadjárat?; ?
Atilla második ?barátsághadjárata? Aetiusért; ? Atilla, a Hun Birodalom keleti
kagánja; ? Atilla tengrikút, a Hun Birodalom császára; ? Teodorik aknamunkája; ?
Honoria házassági ajánlata; ? Isten kardja: üzenet az utódoknak; ? A galliai
?vérmedve? hadjárat; ? A győzelem ünnepe Hunguriában; ? A római hadjárat; ? A
lelki párbaj: Atilla és Leó pápa; ? A Kéksólyom látomás és a lelki nyom útján; ?
Aetius utolsó csatája és találkozása Atillával; ? Epilógus FÜGGELÉK - ATILLA
MONDÁSAI, a ?lélekfények.? * Az ?ATILLA - A HUN ÜZENET? című ezen kiadványt
azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni, hogy ki is volt
valójában Atilla, az V. században élt hun uralkodó, akik ezt az érdekfeszítő,
gondolatgazdag és továbbgondolásra késztető kötetet Dr. Bárdi Lászó, a Pécsi
Tudományegyetem Ázsia Központjának alapító igazgatója által írt ELŐSZÓ - ból az
alábbi idézet szerint forgatják: ?... A szerzőnek sikerült egy rendkívül jól
felépített szintézist létrehozni a valószínűsíthető történelmi háttér és a
szépirodalmi minőségi tartalom között, amely érdekfeszítően mutatja be az V.
század ellentmondásosan kódolt eseményeit, a főszereplők lélektani
különbözőségeit, a hun legendák szimbólumokkal és ősképekkel teli misztikus
világát, és a hun uralkodó birodalomépítő törekvéseit, a harmóniára törő
világszemléletét, a hivatalossá tett korai keresztény egyház erőszakos hittérítő
tevékenységét, intoleráns valláspolitikáját és a simoniára épülő vagyonharácsoló
gazdasági törekvéseit. Továbbá a Nyugat-Római Birodalom borzalmas erkölcsi
züllését, amely elkerülhetetlenné tette a bukásait.? Atilla,a hunok legendás
uralkodója mélyen élt mostanáig is a magyarok szívében. Most Cey-Bert Róbert
Gyula az ő istenáldotta tehetségével és az ősi időknek kimeríthetetlen
ismeretével csodálatosan megírt könyve még közelebb hozza hozzánk. Atilla ettől
kezdve nem csupán a könyvespolcainkon él,hanem a szívünkben,elménkben és a
mindennapi gondolkodásunkban is, köszönhetően a kiemelkedő képességű szerzőnek.
Prof.Dr BÁRDI LÁSZLÓ