A kertészek ádáz ellensége, a spanyol csiga lassan 50 éve tűnt fel először a
Dunántúlon, és azóta is megkeseríti a gazdák mindennapjait. Irtásukra, illetve a
károkozás csökkentésére számos praktikát eszeltek ki a kertészek. Egy viszonylag
újdonság a csigák elleni védekezésben a búzakorpa csapda: Ez a módszer egészen
újkeletű, az elmúlt években jelentek meg az ezzel kapcsolatos videók,
tapasztalatok a közösségi médián. A búzakorpa, zabkorpa és búzadara
ellenállhatatlan csemege a kedvenc kártevőinknek ? ugyanakkor ezek nedvszívó
hatása miatt a csigát felpuffasztják, egyes tapasztalatok szerint ki is
pukkadnak tőle, vagy egyszerűen csak mozgásképtelenné teszi őket. Ha utóbbiak
nem is igazak, arra mindenesetre alkalmasak, hogy előcsalogassuk a csigákat a
rejtekhelyükről és így összeszedjük őket. A csigaölő hatékonyság egyelőre még
vitatott, de biztatók a beszámolók. A kertészek ádáz ellensége, a spanyol csiga
lassan 50 éve tűnt fel először a Dunántúlon, és azóta is megkeseríti a gazdák
mindennapjait. Irtásukra, illetve a károkozás csökkentésére számos praktikát
eszeltek ki a kertészek. Egy viszonylag újdonság a csigák elleni védekezésben a
búzakorpa csapda: Ez a módszer egészen újkeletű, az elmúlt években jelentek meg
az ezzel kapcsolatos videók, tapasztalatok a közösségi médián. A búzakorpa,
zabkorpa és búzadara ellenállhatatlan csemege a kedvenc kártevőinknek ?
ugyanakkor ezek nedvszívó hatása miatt a csigát felpuffasztják, egyes
tapasztalatok szerint ki is pukkadnak tőle, vagy egyszerűen csak
mozgásképtelenné teszi őket. Ha utóbbiak nem is igazak, arra mindenesetre
alkalmasak, hogy előcsalogassuk a csigákat a rejtekhelyükről és így összeszedjük
őket. A csigaölő hatékonyság egyelőre még vitatott, de biztatók a beszámolók.
Arion vulgaris ? avagy a spanyol csupaszcsiga, korábbi nevén Arion lusitanicus,
zalai nyelvjárásban kágyiló, az egyik legellenszenvesebb kerti kártevő, amely
valaha feltűnt rusnya fejével a veteményesek között. Hazánkban jelenléte
történelmi viszonylatban még újdonságnak mondható, mivel mindössze pár évtizede
jelent meg Magyarországon. Neve, a spanyol náthával ellentétben, valóban utal a
származására is, mivel eredeti élőhelye az Ibériai-félsziget, és az attól
északabbra található, francia tengerparti területek voltak ? innen kezdte meg
invázióját Európa belsejébe az elmúlt száz évben. A 90-es évekre elérte
Skandináviát és Ausztriát is. Magyarországon elsőként Barcson és Sopronban
észlelték őket a 80-as évek közepén, az évszázad végére pedig már annyira
elterjedtek, hogy a veteményesekben, kertekben jelentős károkat is okoztak.
Jelenleg a spanyol csigák inváziójának hatósugara itt, nálunk, a Dunántúlon állt
meg, az Alföldi felbukkanása még ritka ? bár valószínűsíthető, hogy
terjeszkedése folytatódik. Ezen kívül még jelentős károkat tud okozni a nagy
csupaszcsiga (Arion rufus), a főként ősszel károsító kerti csupaszcsiga (Arion
hortensis), és a nagy étvágyú, szántóföldi csupaszcsiga (Deroceras reticulatum).
Ide sorolható még a salátát rágcsáló kerti sávoscsiga (Cepaea sp.) is.
Ugyanakkor egyes fajoknak ? bár időnként belekóstolhatnak a kerti zöldségekbe?,
elsősorban nem az általunk termesztett növényekre fáj a foguk: beérik a
korhadékok és egyéb növények csócsálásával is. Ilyen például a leopárd mintás
nagy meztelen csiga (Limax maximus) és a legismertebb csigafaj, az éti csiga
(Helix pomatia). Utóbbi azért is megszívlelendő a kertünkben, mert
előszeretettel fogyasztja el más csigafajok petéit. Miért különösen utálatos a
spanyol meztelen csiga? Ennek nagyon egyszerű a magyarázata ? sajnos, hasonló az
ízlésük, mint az embereknek. Vagyis előszeretettel fogyasztják el azokat a
zöldségeket, hajtásokat és fűszernövényeket, amelyek a mi kedvenceink is. A
kertbe kiültetett bazsalikombokrokat napok alatt elcsócsálják, a palánták zsenge
hajtásait, a salátalevelet, retkek gumóit is szívesen fogyasztják. Nincsenek
biztonságban a bab csíranövényei, az uborka lombja és virágai, a káposztafélék
palántái, a sárgarépa, a petrezselyem, a cukkíni és tök lombja és virágai, a
paprika, földieper lombja. Még a virágainkat is megcsócsálják ezek a gaz
kártevők: a bársonyvirág, a dália és az árvácskák is az étlapjukon szerepelnek.
Gyorsan szaporodnak olyan helyeken, ahol nem fenyegeti őket a kiszáradás
veszélye, nedves a környezet és nincs túl hideg. Egy kedvező szezonban egy egyed
akár 400 petét is rakhat. Az utóbbi hetek csapadékos, meleg időjárása rendkívül
kedvező volt az életmódjuknak. Főleg esős, borús időben lehet velük találkozni,
illetve sötétedéskor és a hajnali órákban.