Az aranycsepp az aranyvesszőfű és a mezei zsurló alkoholos oldata. Mezei zsurló
és aranyvesszőfű alkoholos oldata. Az aranycsepp segíthet a veseműködésben. Az
aranycsepp az aranyvesszőfű és a mezei zsurló alkoholos oldata. A mezei zsurló
(Equisetum arvense) kovasavat, az aranyvesszőfű (Solidago virgaurea L.)
flavonoidokat tartalmaz. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a megfelelő
folyadékbevitel is hozzátartozik. Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje
túl! Arany csepp összetevői aranyvessző fajok mezei zsurló Az Aranycsepp
fogyasztási javaslata Alkalmazása belsőleg: naponta 3x40 csepp étkezés előtt 1
dl vízben hígítva Kiszerelés: 50 ml/üveg Aranyvessző fajok (Solidago virgaurea
L.) Az aranyvessző népies neve: aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos
istápfű, aranyvessző. Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét
hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik.
A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még
tovább fejlődik. A hatóanyagaik vizelethajtó, gyulladáscsökkentő,
görcsoldó,fájdalomcsillapító és immunstimuláns hatásokkal rendelkeznek. A magyar
népi orvoslásban viszonylag kevés adat utal az aranyvessző vagy istápfűfajok
használatára, az olasz népi gyógyítók ugyanakkor széles körben alkalmazzák a
közönséges aranyvesszőből készült főzetet. Rendszeres fogyasztásakor a vesehomok
és -kő (újra) képződésére hajlamos egyéneknél csökken a kőképződés veszélye.
Ugyancsak nagy jelentősége van a bakteriális húgyúti fertőzések utókezelésében,
illetve kiegészítő terápiájában. Szintén gyakorialkotórésze a salaktalanító és a
testsúlycsökkentő teáknak, melyek közül az előbbinek areumás megbetegedések
kezelésében, illetve a szervezet átmosásában lehet szerepe. Az
aranyvesszőfűdrogok Magyarországon a kiskereskedelemben szabadon forgalmazhatók.
Az aranyvesszőfüvet legalább öt, Európai Unióhoz tartozó országban használják
készítmények előállítására, terápiás alkalmazhatóságát pedig az európai
szakhatóságok által elfogadott monográfiák (E-, ESCOP) támasztják alá. MEZEI
ZSURLÓ (Equisetum arvense) A zsurlók ősi növények, legtöbb fajuk kihalt. A ma
élők a karbonkori őserdőt alkotó zsurlófáknak a rokonai. A népi gyógyászatban
már régóta nagy becsben tartják a mezei zsurlót, elsősorban vérzéscsillapító
hatása miatt, valamint a vese- és hólyag megbetegedésekre gyakorolt gyógyhatása
miatt. Árokpartok gyógynövénye. A zsurló kora tavasszal először spóratermő
szárat hajt, csak később jelennek meg a zöld meddő hajtások, amelyek kicsi,
szabályos fenyőfákhoz hasonlítanak. Szántóföldeken, töltéseken és árokpartokon
található meg, vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás
növénye. A tiszta agyagföldben termő zsurló a legnagyobb gyógyhatású, 3-16%
kovasavat tartalmaz. A növény a benne lévő kovasav miatt kemény és érdes
tapintású, ezért használták régen előszeretettel edények tisztítására,
súrolására, aminek magyar elnevezését is köszönheti. A zsurló szerény külseje
sokféle gyógyhatást takar. Kiváló gyógynövénye a vértisztító kúráknak,
alkalmazható vizelethajtóként, vesemedence-gyulladás esetén, és
hólyagbántalmaknál. Közismert vérzéscsillapító, a népi gyógyászatban köhögés
elleni hatása miatt alkalmazták. Jó reuma és köszvény ellen is, segíti a
sebgyógyulást. Vesehomok, vese- és hólyagkő esetén forró ülőfürdőt kell venni,
közben meleg zsurlóteát kortyolgatni. Felhasználás módjai Teakészítés: egy
evőkanál zsurlót 2-3 dl vízben 5 percig főzzük, 15 percig állni hagyjuk, és
utána leszűrjük. Fogyasszunk belőle napi három csészével és igyunk utána minden
alkalommal egy-egy pohár vizet. Hólyagbántalmaknál, vesegörcsöknél
meleg-borogatással enyhíthetünk a panaszokon. Ha leszűrtük a teát, a teafüvet
vászonkendőbe rakjuk, és borogatásként alkalmazzuk a fájó testrészen. Azt is
megtehetjük, hogy a főzetbe mullpólyát mártunk, és a gyógyítani kívánt
testrészre helyezzük. A teát sebek, horzsolások és bőrkiütések lemosására is
alkalmazhatjuk. Erős orrvérzés esetén a hideg zsurlótea-borogatás jó hatással
van.