Az antioxidánsok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a táplálékok bomlásakor
keletkező szabad gyököket megköti. Az E-vitaminnal kölcsönösen erősítik egymás
hatását (szinergista hatásúak). A szelén lassítja az öregedést, enyhíti a
menopauzás tüneteket, megakadályozza a fejbőr korpásodását, növeli az
ellenállóképességet, megelőzi az infarktust és hatásos ízületi gyulladásoknál.
Növeli a hallásélességet, segíti az izmok egészséges működését, elősegíti a
termékenységet, támogatja a máj megfelelő működését. A szelén név a Selene görög
szóból származik, ami holdat jelent. Ezt a nyomelemet 1817-ben fedezték fel.
Olyan ritka mint az arany, átlag 0,09 mg található 1 kg földben. A növény a
szervetlen szelént szervessé alakítja, és ezt tudja a szervezet felhasználni. Ha
csökken a szervezetben ennek az életfontosságú nyomelemnek a mennyisége, akkor
számos védőfaktor működése zavart szenved. Ezt megakadályozhatjuk a szelén
folyamatos szedésével. A szelénnek az ember szervezetére gyakorolt jótékony
hatása már Magyarországon is ismert. Csak a legutóbbi években kezdtek
összegyűlni a fejlett ipari országokban azok a kísérleti adatok, amelyek
egyértelműen bizonyították, hogy a szelén is az antioxidánsok közé tartozik, s
ekként igen fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében. A szelén
megakadályozza vagy legalábbis lassítja a szövetek öregedését. Közömbösíti
néhány rákkeltő anyag hatását és védelmet nyújt bizonyos daganatos
megbetegedésekkel szemben. Fontos a hasnyálmirigy működéséhez és a testszövetek
rugalmasságához. A változás korában lévő nőknek előnyös a szedése, mivel enyhíti
a menopauzában fellépő hőhullámokat és rossz közérzetet. A férfiaknak azonban
még nagyobb szükségük van a szelénre, mivel annak nagy része a herékben
összpontosul, és a spermával együtt tetemes mennyiség ürül ki a szervezetünkből.
A szelén csökkenti a haj korpásodását. Fontos tudni, hogy a szelén és az
E-vitamin szinergista hatású, ami azt jelenti, hogy együttesen erősebben hatnak
az egészséges szívműködés biztosítására és az antitestképzésre, mint különkülön
A kínai Keshan tartományban előforduló tömeges szívizom rendellenességet is a
szelénhiány okozta , innen ered a Keshan-betegség elnevezés. A szelén
természetes forrásai: búzacsira, korpa, hagyma , paradicsom, brokkoli, tonhal.
Hiánya az ellenálló képesség korai elvesztésében nyilvánul meg. Átlagos napi
szükséglete felnőttek részére 50-200 ug, az utóbbit csak orvosi javaslatra és
ellenőrzés mellett tanácsos meghaladni, mert a túladagolás árthat. Miben segít?
* Segít megőrizni a szövetek fiatalságát és rugalmasságát. * Enyhíti a
menopauzában fellépő hőhullámokat és a rossz közérzetet. * Megakadályozza a
fejbőr korpásodását. * Esetleg közömbösíti néhány rákkeltő anyag hatását, és
bizonyos daganatos megbetegedésekkel szemben védelmet nyújt. Hiánybetegség Az
ellenállóképesség korai elvesztése. Természetes forrásai Búzacsíra, korpa,
tonhal, hagyma, paradicsom, brokkoli. Toxicitás Az 5 ppm-t meghaladó adagok
mérgezőek lehetnek. Ellenségei Az ételkészítési eljárások. Készítmények Szinte
minden multivitamin és ásványianyag-komplex tartalmazza. A különböző
antioxidants termékek E-vitaminnal, C-vitaminnal, béta-karotinnal és egyéb
antioxidánsokkal együtt tartalmazza. Forrás: www.shopbuilder.hu A szelént
1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius, és Szelénéről, a hold görög istennőjéről
nevezte el. Sokáig toxikus vegyületnek tartották, és jelenleg is széles körben
használják az iparban: többek között félvezetők, fénymásolók, rozsdamentes acél
készítéséhez. A század közepén állatkísérletek segítségével azonban
bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen nyomelem. Ma már számos kutató szerint az
egyik leghatásosabb gyógyerejű ásványi anyagot tisztelhetjük benne, és jelenleg
mint potenciálisan hatékony rákellenes szert vizsgálják. A szervezetben ugyan
csekély mennyiségben, csak nyomokban fordul elő, de ez az ásványi anyag
alapvetően fontos a növekedéshez, a termékenységhez, a máj működéséhez, a haj és
a bőr karbantartásához, valamint a látáshoz. Újabb adatok szerint a sejtek
működéséhez nélkülözhetetlen aktív formájú pajzsmirigyhormon kialakulásához is
szükséges. Jóformán a test minden sejtje tartalmazza, de legnagyobb mennyiségben
a vesében, a májban, a lépben, a hasnyálmirigyben és a herékben halmozódik fel.
Antioxidáns hatása A szelén a szervezet antioxidáns védelmi rendszerében vesz
részt, ami gátolja a szabad gyökök DNS-molekulákat károsító hatását. Egyrészt
önmagában is fontos antioxidáns, másrészt létfontosságú szerepet játszik a
glutationperoxidáz antioxidáns hatású enzim működésében, amely fontos védőhatást
fejt ki a környezetből és a táplálékkal a szervezetbe kerülő mérgekkel szemben.
Összetett antioxidáns hatásának köszönhetően megelőző szerepe lehet a szabad
gyökökkel összefüggést mutató kóros elváltozásokkal így a rák, a szív és
érbetegségek, a stroke, a szürke hályog, a sárga folt elfajulással szemben, de
az öregedési folyamatokat is lassíthatja. A glutationperoxidáz enzim révén
azonban az immunrendszer valamennyi összetevőjére hat, beleértve a
fehérvérsejtek termelését és aktivitását, valamint a csecsemőmirigy (thymus)
működését is. Rákmegelőző szerepe A Cornell University és a University of
Arizona 5 évig tartó vizsgálata során bebizonyította, hogy napi 200 ug szelén
adagolásával 65%-kal csökkenthető a prosztatarák, 58%-kal a vastagbél- és
végbélrák, 46%-kal a tüdőrák és 39%-kal az egyéb rák okozta halálozás. Más
vizsgálatokban a szelén a petefészek, a méhnyak, a húgyhólyag, a nyelőcső, a
hasnyálmirigy, és a májrák, illetve a leukémia ellen is hatásosnak bizonyult.
Nagyszámú rákos beteget vizsgálva megállapították, hogy azoknál, akiknek a
szervezete kevesebb szelént tartalmazott, sokkal több rosszindulatú daganat
fejlődött ki, a kezelések után nagyobb valószín?séggel újultak ki a daganatok,
az áttételek gyakrabban fordultak elő, és a halálozási arány is sokkal nagyobb
volt, mint a magasabb szelénszinttel rendelkező társaik esetében. Szív és
érrendszeri betegségek A szelén csökkentheti a szélütés és az infarktus
kockázatát, mivel gátolja az erekben a vérrögképződést, sőt növeli a HDL (jó)
koleszterin arányát a vérben az LDL (rossz) koleszterin rovására, amellyel
szintén a szív és az erek egészségét szolgálja. A szelénkészítmények szívés
érrendszerre gyakorolt jótékony hatása főleg a dohányosok vagy az infarktuson,
illetve szélütésen már átesettek számára fontos, de a megfelelő napi bevitel
mindenki számára hasznos lehet. Immunrendszer A szelén az immunrendszer
egészséges működéséhez is szükséges, mivel a szervezet a segítségével harcol a
korokozókkal és a ráksejtekkel szemben, ugyanakkor az ellenállóképességet is
serkenti. Ezt a hatását a szájherpeszt és az övsömört okozó vírusokkal szemben
is érezteti, de egyes megfigyelések szerint a hepatitisz vírusok kártékony
tevékenységét is gátolja. A HIV-vírus (az AIDS-et okozó vírus) elleni
hatékonyságát jelenleg kutatják. Hatékonyan alkalmazható még szürke hályog és
sárgafoltdegeneráció megelőzésében. E-vitaminnal kombinálva a szelén
gyulladáscsökkentésre, a reumás ízületi gyulladás, a pikkelysömör, a bőrfarkas
és az ekcéma tüneteinek enyhítésére is képes. A súlyosabb szelénhiány fokozza az
immunrendszeri betegségek és a b?rt érint? gyulladásos elváltozások
kialakulásának veszélyét. A szelénhiány tüneteihez tartozik még az izomgyengeség
és a fáradtságérzet. A terhesség alatti nagyfokú szelénhiány szívfejlődési
rendellenességekhez vagy hirtelen csecsemőhalálhoz vezethet. A súlyos
szelénhiány ritka, tünetei: visszamaradott növekedés és nemi fejldés, csökkent
nemző- és fogamzóképesség. A szelén forrásai A táplálék szeléntartalma attól
függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, illetve ahol az állat legelt
mennyi volt a szelén. A termőtalaj szeléntartalma hazánkban sajnos igen
alacsony, és sokak szerint ez is szerepet játszhat abban, hogy Magyarországon
olyan magas az infarktus okozta halálozások száma. Kína bizonyos vidékein
mindennapos egy szelénhiány okozta betegség, amely főleg kisgyermekeknél
jelentkezik, és szívelégtelenséget idéz elő. A túlzott szelénfelvétel rendkívül
ritka. Legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák,
kagylók, tonhal), állati belsőségekben, szárnyasok húsában és a vöröshúsokban
található. Jó forrásai még a tejtermékek, elsősorban a vaj , a citrusfélék, az
avokádó, hagyma, paradicsom, brokkoli, sörélesztő, lencse, búzacsíra, búzakorpa
és a teljes kiőrlésű gabonafélék. A szükséges mennyiség A szelén ajánlott napi
adagja férfiaknak 70 ug, nőknek 55 ug, de sok táplálkozási szakember szerint az
optimális szelénfogyasztásnak hosszú távon napi 100, illetve 200 ug közé kell
esnie. Ennél többet, de legfeljebb 600 ug-ot csak rövid ideig, vírusfertőzések
kezeléséhez, illetve a rák gyógyításához szabad használni. A naponta
elfogyasztott táplálékkal nehéz túladagolni a szelént, de a táplálékkiegészítő
formájában adagolt szelén terápiás mennyisége (naponta legfeljebb 600 ug) és a
mérgező mennyiség (900 ug) közötti különbség viszonylag kicsi, ezért alkalmazása
körültekintést igényel. Mérgezési tünetek: idegesség, depresszió, émelygés,
hányinger, fokhagymaszagú lehelet, izzadtság, hajhullás és a körmök
törékenysége. Az E-vitamin nagymértékben fokozza a szelén hatását, ezért
szívbetegeknek a szelénpótlás mellett érdemes E-vitaminban gazdag táplálékot
fogyasztaniuk. Forrás: www.vital.hu