Kritikai felhangok nélkül, csupán a tényekre szorítkozva rendkívül szomorúan
látom, hogy az eredetileg egyszerű és az emberi egészség szempontjából igencsak
hasznos élelmiszer (eredeti svájci nevén a MUESL) hogyan alakul át a haszonelvű
kapitalizmus mindent a profit szempontjából szemlélő magatartásának hátterén,
egy minden egyebet tartalmazó, értéktelen, áruháziasított tárgy formájává. A
fogyasztók félrevezetése itt remekül tettenérhető. Amire például biztosan nem
lenne semmi szükség, az bőven van a müzlinek nevezett tárgyakban. Általában a
kakaó, csokidarabok, egyéb olyan töltelékek, amikre csak a csábításhoz van
szükség, mert rendszeresen történő fogyasztásuk az ízipar rejtett vegyületeinek
segítségével FÜGGŐSÉGET OKOZHAT. A NATURA müzlik nem tartalmaznak egyebet, mint
az élelmiszeripar legegyszerűbb, de az eredeti koncepcióhoz tökéletesen odaillő
komponenseit. Jelesül: a teljes értékű gabonák, emberi fogyasztásra
egyszerűsített változatait, a gabonapelyheket. Ez képezi az alapot. Ehhez társul
az olajos magvak népes családjának néhány képviselője is. A gyümölcsöket
aszalvány, vagy szárítmány formájában tudjuk hozzáadni a hosszabb eltarthatóság
okán. Déligyümölcsök, vagy a Távol-Keleti gyümölcsféleségek néhánya, amit
aprítva, szárítva használunk.Ezek között megemlítendő a papaya és az ananász,
amiket olykor csak kandírozva lehet beszerezni. A kandírozásról köztudott, hogy
cukoroldatban való áztatás, amivel a tartósságot biztosítják. Cukorbetegek a
napi szénhidrát számításba feltétlenül kalkulálják be ezt a tényt. Az említett
két távolkeleti gyümölcs mennyisége a müzli egészéhez, de méginkább a
gyümölcstartalom %-hoz képest elenyésző, de ne hagyják figyelmen kívül. A
cukorbetegek tájékoztatásában mindíg olvasható a nevezett két távolkeleti
gyümölcs magas glikémiás indexe !!!