A hajdina eredetileg Ázsia középső részéről származik. Hozzánk a népvándorlás
útján jutott el. A 20. század előtt főleg a szegényebb, földművelésből élő
rétegek fogyasztották, kása formájában, de később teljesen eltűnt az
étrendünkből. Csak az elmúlt pár évben kezdtük el újra felfedezni. Az érdekes,
háromszög alakú, szürkés-barnás színű magoknak különleges aromája van, ami
elsőre furcsa lehet, de megfelelő fűszerezéssel könnyű megszokni és megszeretni.
Kiválóan illik a dióhoz és a bazsalikomhoz. A hajdina eredetileg nem tartozik a
gabonafélék közé (a keserűfűfélék családjába tartozik), de mégis nagyon hasonló,
mint külalakra, beltartalmi értékre és a felhasználási lehetőségek tekintetében
is. Jelentőség, hatások: A hajdina rostokban gazdag, ami nemcsak az emésztést
segíti és enyhíti a székrekedéses panaszokat, de vércukor- vagy
koleszterinproblémák esetén is előnyös. Glikémiás indexe alacsony, így
cukorbetegeknek, inzulinrezisztenciásoknak és fogyókúrázóknak is ajánlott. A
hajdina gazdag metionin nevű aminosavban, amely májvédő hatású. Ezen kívül
lizint is jelentős mennyiségben tartalmaz, amely a gabonafélékre kevésbé
jellemző. Igen értékes vitamin- és ásványi anyagforrás. Folsav, magnézium,
kálium és cinktartalma kiemelendő, illetve B-vitamin tartalma a gabonákhoz
hasonló. Antioxidáns és flavonoid tartalma miatt a szív- és érrendszeri
betegségek megelőzésében van szerepe. Ezeken kívül tartalmaz egy rutin nevű
anyagot, amely erősíti a hajszálerek falát és javítja a vérkeringést. A
vérnyomás szabályozásában is lehet szerepe. A hajdina nem tartalmaz glutént.
Felhasználás: Kb. kétszeres mennyiségű vízben vagy zöldséglében 20 perc alatt
készre főzzük. Leginkább köretként vagy kásaként fogyasztják, de készíthető
belőle levesbetét (gombóc), fasírt és felhasználható töltött zöldségek
készítéséhez is. A fűszerek közül jól illik hozzá a bazsalikom és a curry.
Összetevők: hajdina