A lestyán Délnyugat-Ázsiában honos. Az egyiptomiaktól a görögök, tőlük pedig a
rómaiak tanulták meg termesztését, hasznosítását. A rómaiak közvetítésével
került Pannóniába. A középkori Magyarország népszerű fűszere volt. Érdekesség Jó
háziszer nikotin- és alkoholmérgezés esetén. Teakeverékeket és tinktúrákat
készítenek belőle. Jellemzés A lestyán külsőre a zellerhez hasonlítható, nagy
termetű növény. A levele és a gyökere is felhasználható. Egyébként a
fűszerkeverékeknek is ez az egyik jellegzetes alkotórésze, ezért szokták más
néven "vegeta növénynek" is hívni, szinte minden ételhez jól illik. Íze
jellegzetesen fűszeres, zellerre emlékeztető. Fajtái A lestyánt szárított,
morzsolt, vagy friss, élőnövény formájában is megvásárolhatjuk. Eltarthatóság,
tárolás A friss fűszernövény kitűnően nevelhető cserépben. A szárított
változatára a már jól ismert szabályok alkalmazandók: száraz, hűvös, fénytől
védett helyen, légmentesen záródó edényben tárolandó. Elkészítés, felhasználás A
lestyánt leginkább Dél-Európában kedvelik. Ezen a vidéken kívül nem is igazán
találta meg rajongótáborát! Íze jó kiegészítője lehet leveseknek, olajoknak, így
egész ágai jellegzetes díszítője az olajos üvegeknek. Vitaminok, ásványok A
lestyán illóolajokat, kumarinokat, cukrot, angelika-, alma- és kávésavat
tartalmaz. A gyógyászatban vizelethajtó és emésztést segítő hatása miatt
használják.