A hajdinapehely jótékonyan hat az érrendszeri megbetegedéseknél, a
cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedőknél. A főzési ideje a hajdina
pehelynek pár perc. Tehető müzlibe, levesbe, egyéb ételekbe. Akár együtt főzhető
kölessel is. A jellemző tápanyaga a többi gabonaféléhez hasonlóan a szénhidrát,
amely 56-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost, ennek 12-17%-a cellulóz,
valamint hemicellulózt és lignint is tartalmaz. Vitamintartalmát tekintve
elmondható, hogy a hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport
majdnem minden tagját tartalmazza. Tokoferol (E-vitamin), riboflavin
(B2-vitamin) és tiamintartalma (B1-vitamin) jelentős. Ezen tápanyagokon kívül
kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyenek
például egyes antioxidáns hatású flavonoidok és a rutin (P-vitamin vagy
antipermeabilitási faktor), amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és
a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. Magas rutintartalma miatt őseink a
hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták. Kiemelkedően
magas élelmirost-tartalma miatt a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő
lerövidítésén keresztül jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés
(obstipatio) étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések (például
vastag- és végbéldaganat) megelőzésében. A hajdina alkalmazható a Candida
albicans fertőzés étrendi kezelésében is. Mivel itt az étlapon nem
szerepelhetnek fehér lisztből készült kenyerek, pékáruk, kelt tészták, melyek
kiváltására a teljes kiőrlésű lisztből előállított készítmények mellé a
hajdinából készült termékek is felsorakozhatnának. A kórképben megnőtt
B-vitamin- és nyomelemszükséglet fedezésére is jól felhasználható a hajdina. Úgy
tűnik, hogy a krónikus májbetegségekben, a máj elzsírosodási folyamatának
megelőzésében a kéntartalmú aminosavak, mint például a metionin fogyasztása is
jótékony hatású. Ennélfogva magas metionintartalma a hajdinát alkalmassá teszi a
gyógyétrendbe történő beépítésre.