AT1199 LAMBDASZONDA KISZERELő 22mm 1/2 Lambda-szonda működési elve Fokozott
emisszió akkor jön létre, ha a levegő és az üzemanyag keveréke nincsen egzakt
módon beállítva. Csakis akkor biztosított a teljes mértékű égés, ha 1 kg
üzemanyagra 14,7 kg levegő jut, a katalizátor csakis ekkor tudja a káros égési
gázokat a környezet számára elviselhető gázokká alakítani. Ennek eléréshez a
motornak folyamatosan a levegő és az üzemanyag pontosan adagolt keverékét kell
kapnia. A levegő és az üzemanyagnak ezt az egzakt módon mért arányát egy görög
betűvel, a lambdával jelöljük. A lambdaszonda méri a kipufogógáz fennmaradó
oxigéntartalmát és ily módon meghatározza, hogy stöchiometrikus keverékről
(Stöchiometrikus keveréknek nevezzük a levegő és az üzemanyag 14,7:1 arányú
keverési arányát) van-e szó. Ez azt jelenti, hogy a levegő és az üzemanyag
mennyiségének (nemzetközi rövidítéssel: A/F = air/fuel = levegő/üzemanyag
keverék) ideális arányban kell állnia egymáshoz (lambda=1). Amennyiben a mérési
értékek a lambda kisebb mint 1 arányban állna, a motor túl dús keveréket kap és
levegőhiánnyal küzd, míg a lambda nagyobb mint 1 aránynál a motor túl szegény
keveréket kap és levegő-túladagolás kínozza. Az emissziós hatáértékek betartása
érdekében csaknem valamennyi Otto-motor a levegő/üzemanyag lambda = 1
stöchiometrikus keverékével működik. (ld. 1 és 2. ábra). Csak ilyen ideális
előfeltételek mellett képes a három utas katalizátor a lehető leghatékonyabb
működésre és a három káros kipufogógáz, a szénhidrogén (HC), a szénmonoxid (CO)
és a nitrogénoxidok (NOx) átalakítására - innen kapta a három utas katalizátor
nevet.