Nahri sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó
utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy
amivel a kenyerét keresi ? tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás ?, az
egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a
csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket. De amikor Nahri véletlenül
megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes
dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág ? melyről szentül
hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik ? valódi. Mert Dára megoszt vele egy
lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon
és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor
szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl ? ahol még az égben
köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak ? terül el Dévábád, a
legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi. Dévábád
bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi
ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az
érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri
hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen.
Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a
legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.