Honoré de Balzac Betti néni / Pons bácsi I-II. antik (Kriterion Könyvkiadó),
Bukarest, 1985 762 o., félvászon kötés védőborítóval, jó állapotú védőborító
picit kopottas, sérült 800.- Ezernyolcszázharmincnyolc júliusának közepe felé
egy újfajta, Párizsban még szokatlan, úgynevezett milordkocsi hajtott végig az
Université utcán. Kövér, középtermetű utasa a nemzetőrség kapitányi egyenruháját
viselte. A párizsiak állítólag igen elmések, egy részük mégis azt hiszi, hogy
egyenruhában összehasonlíthatatlanul vonzóbb, mint közönséges civilöltözetben.
Számítanak a nők ferde ízlésére, s rendkívül kedvező hatást várnak a szőrmés
sisaktól és a többi katonai kelléktől. Ennek a második légióbeli kapitánynak
rózsás bőréről és meglehetősen püffedt arcáról csak úgy sugárzott az
önelégültség. E dicsfény, mellyel a kereskedelemben szerzett vagyon övezi a
nyugalomba vonult boltosok homlokát, első pillantásra elárulta a tekintélyes
párizsi polgárt, aki valamikor legalábbis elöljáróhelyettes volt a maga
kerületében. Mondani sem kell, hogy a becsületrend szalagja sem hiányzott
poroszosan kidüllesztett melléről. A kitüntetett férfiú délcegen hátradőlt a
milord egyik sarkában, és végigfuttatta szemét a járókelőkön. Párizsban gyakran
elfoghat az ember efféle negédes mosolyokat, melyek egy másfelé kalandozó bájos
szempárnak szólnak.