A jelen sorozat tervezete egyfajta adósságot kíván törleszteni. Szándéka
szerint a nemrég megindult ?Hamvas Béla kiskönyvtár? sorozatához kapcsolódva
mintegy ennek ?kiegészítéseként? szolgál, elsősorban olyan közös szellemi
határvonalak megjelenítésének az igényével, amelyekre a hamvasi életmű nemcsak a
maga szemléletének távlataival, hanem úgyszólván közvetítői törekvésével is
hangsúlyosan utal: ?Az egyetlen dolog ? fogalmaz Hamvas 1959-ben egy levelében
?, hogy írásaimmal rejtett utakat nyitottam meg [?] vagy mondjuk helyesebben
így: közvetítettem nagyobbak gondolatait [?]? Miközben Hamvas Béla hagyatékának
rendszeres publikálása több mint harminc esztendeje megindult, a hamvasi
életműnek e hangsúlyos közvetítői igénye és főként a huszadik századi európai
gondolkozást érintő legintenzívebb kapcsolódási pontjai ? az ún. ?tradicionális
iskola? szerzőinek, valamint az orosz emigráció vallásfilozófusainak és néhány
egzisztencialista gondolkozónak a kivételével ? csak igen kevés figyelmet
kaptak, így annak ellenére, hogy az életmű nagyobb része időközben elérhetővé
vált, helyét sem a magyar, sem az európai szellem- és irodalomtörténetben a
meginduló recepciónak nem sikerült megtalálnia. E sorozat most elsősorban olyan
szerzőknek és műveiknek kíván helyet adni, amelyek nemcsak elsődleges
fontosságúak Hamvas Béla gondolkozásának forrásai tekintetében, hanem életműve
egészének értelmezése szempontjából is döntő jelentőségűek: kortársai közül itt
elsősorban Rudolf Kassner, Rudolf Pannwitz, Leopold Ziegler, Stefan George,
Friedrich Gundolf, Ludwig Klages, Karl Wolfskehl, Friedrich Wolters, Eugen
Diesel, Walter F. Otto, Ernst Jünger, John Cowper Powys, Georges Bataille, René
Guénon, Nyikolaj Bergyajev, Martin Buber, Ferdinand Ebner és mások neve lenne
említhető, a régebbi szerzők közül pedig mindenekelőtt Jakob Böhme, Louis-Claude
de Saint-Martin és Franz von Baader. E szerzők többsége ma kétségtelenül nem
tartozik a legerőteljesebb és legtöbbet hallott hangok közé. Egy csendesebb, de
annál intenzívebb és jelentősebb világ képviselői inkább, egy letűnő világé,
amelynek szellemiségét és vívódásait aligha lehet mélyebbről kifejezni, miként
azt egyik esszéjében épp Rudolf Kassner tette ? álljanak itt az ő szavai e
sorozat kezdetén: ?A szó a hallgatásra utal, mely titokzatosabb, mint maga a
szó; mert a szellem emberének élete szüntelen küzdelem a szó és a hallgatás
között.? Palkovics Tibor