Az örökhagyó Örökhagyó Reök Iván királyi főmérnök, országgyűlési képviselő és
felvilágosult szellemű nagybirtokos, a gyönyörű, szecessziós Reök-palota
építtetője Szegeden. Városa iránti mély elköteleződése és büszke hazafisága
ellenére időskorában mégis kénytelen szerb gazdálkodóvá válni trianoni döntéssel
elcsatolt birtokán, Horgoson. Alakja igazán regénybe illő. Mégsem ő, hanem az
érzelmes, okos, de naiv fia, Andor lett Lévai Katalin regényének igazi hőse.
Testvérei közül egyedüliként ő akart mindent: hitet, álmot, alkotást, szerelmet.
A mesebeli legkisebb fiú vállalta az apai örökséget a kizökkent időben, ám ezért
óriási árat kellett fizetnie. Az írónő különös érzékenységgel eleveníti meg
Munkácsy Mihály leszármazottainak mozgalmas életét, a szegedi Reök-palota
egykori lakóinak nem mindennapi sorsát. Szinte belebújik hősei bőrébe. Nem
csoda, hogy Andort a könyv első lapjától szinte saját rokonunknak érezzük. A
szerző Reök Györggyel és Regős Istvánnal, a Reök család ma élő utódaival együtt
kutatta a Reök család múltját és történetét, amely mélyen összefonódik Szeged és
Horgos történelmével és a világhírű festő, Munkácsy életével. ?Te szülted Andort
újra, ő immár a te gyermeked is lett. És képzeld, számomra is te hoztad
életközelbe. [?] A valóságban nem volt mód őt eltemetni, de kis híján eltemette
őt az emlékezet. Most a könyved által egyszerre történik meg az őt megillető,
méltó életre keltése és tisztességgel való újratemetése, pontosabban a valódi
temetése. Ismeretlen sírjánál most ott fogunk állni mindannyian, akik olvassák a
történetét, és mélyen megrendülünk azon, hogy ennek a nagyszerű embernek így
kellett meghalnia, ilyen igazságtalan és kegyetlen volt vele az élet.? ? Reök
György ?Így hallottuk a mesét, és e szerint élünk: a mesebeli fiú kiáll minden
próbát, és végül legyőzi a borzalmas sárkányt. Ezért nem tudjuk elfogadni, hogy
Andort legyőzték, és a történetnek itt vége van.? ? Regős István