A regény, mely a szerző érett, időskori műve, azzal a céllal íródott, hogy
kiutat mutasson a pogromok sújtotta, nyomorban és kirekesztettségben élő
galíciai zsidó fiataloknak reménytelennek tetsző helyzetükből. A cselekményes
regény szüzséje voltaképpen egyszerű két összefonódó, nagy ívű karrier
története. Egy galíciai faluból, az ott vendégszereplő zsidó színház csábítására
és saját családi gúzsbakötöttségei elől megszökik a szegény kántor lánya, Rozá
és a gazdag kereskedőcsalád sarja, Leo. Mindketten gyerekek, szerelmesek a
színházba és egymásba, és megfogadják - hogy legalább lélekben - soha nem
hagyják el egymást. Életük azonban más-más irányba vezeti őket, s majd csak a
csúcson fonódik ismét össze egy röpke pillanatra, a híres énekesnő és az
ünnepelt hősszerelmes színész találkozásakor. A hősök azonban csak villanásnyira
ismerik fel egymásban azt, akit valaha szerettek, aki azonos tulajdon jobbik
énjükkel, hajdanvolt tisztaságukkal. Mindketten megváltoztak, kiégtek, sok
vétséget, bűnt, árulást követtek el mások és önmaguk ellen is, nyomukban
mindenütt áldozatok maradtak. Olvasmányos, értékes próza.