Szerző:Szabó Magda Kiadó:Európa Nyelv: magyar ISBN:9789630789 Kötésmód:
PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT Oldalszám: 522 oldal Méret [mm]: 124 x 200 x 35
Anyámat ?1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a
temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott
csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd
mondattal idézett vissza reális életünkbe: ?Rajtad mindig a munka segített,
miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke ? mindketten így hívtuk anyámat ?
mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér
gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy
mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.?
Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy
megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a
holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult
voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A
férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkező, szintén
hallgatag estén se tette, csak annyit mondott: ?Majd meglátjuk. Lenke
megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín
márvány sírkő a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked
fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami
megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony,
felnőtt.? Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel
elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét
életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor
eszembe jutott, iparkodtam elűzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem
mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha ő akarná azt,
amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a
hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State
Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha
vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az
örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak
ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de
segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk,
életünk szereplői és szemlélői. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz
Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori
helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának
főszereplőit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most
megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig
írás közben, míg oda nem kell, hogy testemből adjalak a valóságos életnek, és
boldogan és rémülten először látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos
október ötödikén.