Sporthasonlattal élve Magyarország 20. századi története minden kétséget
kizáróan a kapufák és kényszerítők korszaka volt: választásainkat gyakran a
kényszerpálya határozta meg, kiélezett pillanatokban, világháborúk, forradalmak,
hatalmi harcok idején pedig többnyire kifelé pattant a labda, csakúgy, mint a
labdarúgó-válogatott két legfontosabb mérkőzésén, az 1938-as és az 1954-es
világbajnoki döntőn... De vajon miképpen kapcsolódott össze a magyar labdarúgás
története a nagypolitika eseményeivel? Mit keresett az ünnepelt csatárcsillag
kezében a fegyver a Tanácsköztársaság idején játszott válogatott mérkőzés
csapatképén? Milyen bajnokságokat rendeztek az első világháborús orosz
hadifogolytáborokban? Miért mutatkozott be Horthy Miklós angol meccsvendégeinek
az ország legelső labdarúgójaként? Hogyan zajlott a magyar bajnokság Budapest
ostromakor? Miért kellett elégetni két és fél millió postai bélyeget az 1954-es
berni vb-döntő utolsó perceiben? Hogy viszonyult Kádár János, a Vasas egykori
ifijátékosa a futballhoz? És hogyan nézték a Székelyföldön a magyar válogatott
mérkőzéseit a nyolcvanas években? A futball eleinte észrevétlenül, később egyre
látványosabban kísérte a történelem eseményeit, szűrődött be a hétköznapi
emberek mellett az ország sorsát alakító politikusok, állami vezetők világába
is. Csillag Péter a 20. századi klasszikus magyar írók, költők futballt érintő
írásait és tapasztalatait bemutató, Ady stoplisban című kötete után ezúttal a
labdarúgás és a magyar történelem kapcsolatát igyekszik feltárni, a nagypolitika
gócpontjait, kiemelkedő személyiségeit és sorsfordító eseményeit állítva a
középpontba. A hol felemelő, hol szívszorító vagy éppen meghökkentő történeteket
olvasva igazat adhatunk a megállapításnak: ?A sportba csak ezért nem kell
politikát vinni, mert benne van.