Arany János Összes Művei Szerző: Arany János Universitas Kiadó, 2014 Arany János
Összes Művei kritikai kiadásának XVIII. kötete az 1862 és 1865 közötti leveleket
bocsátja közre. Az 1865-tel kijelölt végpontot az életrajzi szakaszhatár mellett
a levelek száma is magyarázza; e kötet időintervalluma Arany szerkesztői
munkásságának javát felöleli és az akadémiai titkárság kezdetének évével zárul,
ami nemcsak életrajzi, de alkotói szempontból is cezúraként szolgál. A kötet
tételeinek száma 637, amelyek közül mintegy ötszáz a teljes szövegű és 129 az
elveszett (ezek közül 26 Aranytól származó és 103 neki szóló) vagy töredékes
levelek száma. Szerkesztői munkájának köszönhetően a (főleg a folyóiratok nyílt
postája alapján) kikövetkeztethető levelek legnagyobb számban itt szerepelnek.
Ezek az üzenetek csak abban az esetben számítottak levélküldeményre való
utalásnak, ha azonosítható levelezőtársra vonatkoztak, továbbá, ha a szerkesztői
válaszban egyértelmű válasz vagy célzás történt valamilyen levélre és az üzenet
címzettje azonosítható volt; vagy ha az azonosítható személy itt hivatkozott
műve megjelent a Szépirodalmi Figyelőben vagy a Koszorúban. Az itt közölt
leveleknek eddig mindössze egyharmada jelent meg nyomtatásban. Akárcsak a XVII.
kötetből, innen is hiányoznak a másokhoz szóló családi levelek, illetve (egy
kivétellel) Arany gyermekeinek hazaírt vagy esetleg kikövetkeztethető levelei. A
családtagok, pl. Arany Juliska barátnőinek küldött sorai ? jellemző idézetként ?
a jegyzetekben szerepelnek. A hivatalos levelek közül azok kerültek be, amelyek
kimaradtak az eddigi kötetekből (AJÖM XIII. és XIV.), ha ott hiányosan jelentek
meg, vagy csak a regesztában kaptak említést, viszont az itteni jegyzetekhez
szükségesek voltak. Mint a XVII. kötetből, itt is hiányzik az Adattár. Az
előforduló személyek közül a levelezőpartnereknek szól a részletesebb
ismertetés. Ez a rövid, tárgyszerű bemutatás az első levélváltás jegyzeténél
jelenik meg, s benne az adott időszakra vonatkozó biográfiai megjegyzések és
nyomtatásban megjelent művek említése mellett az Arannyal való kapcsolat rövid
összegzése szerepel. A többi személy esetében ? az AJÖM XVII. iránymutatása
szerint ? elsősorban az Aranyhoz fűződő kapcsolatra vonatkozó adatok kerülnek
előtérbe; a közismertségre számot tartó, leghíresebb személyek esetében
elegendőnek bizonyult a születési és halálozási dátum. A levelekben előforduló
Arany-művek az Adattár helyett ? akárcsak a XVII. kötetben ? itt is a név- és
címmutatóba kerülnek. A levelek közlése a XVII. kötetben kifejtett textológiai
alapelvek szerint történik; a betűhív átírás során felhasznált jelek és
rövidítések azonosak. A textológiai jegyzetek ? az eredeti kép felidézését
segítve ? a levélszövegek után találhatók. Az emendálások elvégzéséhez általában
a szabályos ismétlődések jelentettek alapot. A kéziratok leírásában az AJÖM
XVII. gyakorlata érvényesül. A hivatalos jegyzőkönyvek eredeti formájukban
jelennek meg: így a Kisfaludy Társaság jegyzőkönyveinek első, és nem a
letisztázott változata: az olvasó ezek alapján az esetleges viták kialakulásáról
is képet kaphat. A régi és tájnyelvi szavak magyarázatában nagy szerepet kaptak
a Czuczor?Fogarasi-szótár, a Jókai-szótár és a Tájszótár kötetei. A kötet
adatai: Formátum: 150x203x68 mm Kötés: Keménykötés Megjelenés éve: 2014
Terjedelem: 1197 oldal Tartalomjegyzék: ARANY JÁNOS ÖSSZES MŰVEI XVIII. ARANY
JÁNOS LEVELEZÉSE (1862?1865) TARTALOM (Az első lapszám a főszövegre, a második a
jegyzetekre utal) Levelek 1862 1863 1864 1865 Függelék Függelék I. (Levélszerű
feljegyzések, üzenetek) Függelék II. (Pótlás) Jegyzetek Bevezetés Áttekintett
közgyűjtemények Az egyes levelek jegyzetei A függelék jegyzetei A levelekben és
a korabeli idézetekben előforduló rövidítések A jegyzetek rövidítései
Mértékegységek és pénznemek Név- és címmutató A levelek mutatói I. Időrendi
mutató II. Betűrendi mutató Arany János levelei a címzettek betűrendjében Arany
Jánosnak írott levelek a levélírók betűrendjében