A régészeti feltárási jog története és hatályos szabályozása Magyarországon A
kézirat lezárva: 2016. augusztus 15. Szerző: Kálnoky-Gyöngyössy Márton Martin
Opitz Kiadó, 2016 A következőkben a magyar kulturális örökségvédelem egyik - ha
úgy tetszik: második - pillérének, a régészeti örökségvédelemnek kialakulását és
jelenlegi rendszerének működését szeretnénk bemutatni, a tudománytörténet
eredményeire alapozva, de jogi, jogtörténeti szemléletű megközelítéssel. Így
elsődleges forrásaink az egykori és a ma hatályos régészeti tárgyú, vagy érdekű
jogszabályok lesznek. (...) A régészeti rökségvédelem jogi normáinak többségét
immár gyakran változó ágazat-, illetve feladatspecifikus törvények és rendeletek
tartalmazzák: az egyes régészeti feltárási cselekmények kapcsán a különböző
szereplők csak jogszabályi felhatalmazás alapján járhatnak el, ágazati
jogszabályok jelölik ki számukra az alkalmazandó anyagi, eljárási és szervezeti
normákat. Ismeretük éppen ezért fontos minden érintett számára. (Részlet a könyv
Bevezetőjéből) Kálnoki-Gyöngyössy Márton (1972) nyolc éven keresztül vett részt
a régészeti örökségvédelmi jogalkotásban: megyei múzeumigazgatóként (Pest Megyei
Múzeumok Igazgatósága: 2007?2010, 2011?2012), múzeumigazgatóként (Ferenczy
Múzeum, Szentendre: 2013?2015), kultúrpolitikáért felelős helyettes
államtitkárként (Nemzeti Erőforrás Minisztérium: 2010?2011), a Megyei Múzeumok
Igazgatóságainak Szövetsége, majd a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége elnökeként
(2011?2015). Tagja volt az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális
Ágazati Szakmapolitikai Tanácsának (2009?2010) és a Nemzeti Kulturális Alap
Közgyűjteményi Kollégiumának (2012?2015). Jelenleg az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán főállású egyetemi docensként oktat
(Történeti Intézet, Történelem Segédtudományai Tanszék). A szerző az Emberi
Erőforrások Minisztériuma által numizmatika, régészet, történeti muzeológia
szakágakban bejegyzett kulturális szakértőként, valamint a Miniszterelnökség
által régészet szakterületen nyilvántartott örökségvédelmi szakértőként is
működik. Jelen munkájában ? jelentős részben saját jogalkotási tapasztalataira
is építve ? a régészeti feltárási jog hazai történetét és hatályos szabályozását
mutatja be, a kincstalálástól a régészeti feltárások jogáig. Tartalomjegyzék:
Bevezetés I. A régészeti feltárási jog története ? a kincstalálástól az ásatás
jogáig I.1. Római jogi áttekintés ? inventio thesauri I.2. A régi magyar jog
előírásai ? az európai előzményektől az újkori magyar szabályozásig I.3. A
kodifikációk kora (1867-1944) I.4. A szocialista időszak szabályozásai
(1949-1989) I. A rendszerváltozás után (1990-2010) I.6. ?Rezsicsökkentés? a
régészeti örökségvédelemben (2010-2015) Exkurzus: újabb rendszerszintű
átalakítások (2016) II. A feltárási jog hatályos szabályozása II.1. Általában a
régészeti leletekről, a lelőhelyekről és azok védelméről II.2. A régészeti
leletek tulajdonjoga és a ?kincstalálás? II.3. Régészeti örökségvédelem ? az
ágazati irányítás rendszere II.3.1. A Forster Gyula Nemzeti örökségvédelmi és
Vagyongazdálkodási Központ II.3.1.1. A Forster Központ régészeti
örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatai II.3.1.2. A Forster Központ
régészeti örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatai II.3.2. Az
Ásatási Bizottság II.3.3. Az örökségvédelmi hatóság II.3.4. A települési
önkormányzatok régészeti örökséggel kapcsolatos feladatai (örökségvédelmi
hatástanulmány, településfejlesztési koncepció és stratégia) II.3.5. Régészeti
szakértők II.3.5.1. Régészeti szakértő (örökségvédelmi terület) II.3.5.2.
Régészeti szakértő (múzeumi terület) II.4. Feltárási és leletbefogadási joggal
rendelkező intézmények II.4.1. Régészeti feltárás végzésére jogosult intézmények
II.4.2. Leletbefogadásra jogosult intézmények II.4.3. A régészeti akkreditáció ?
akkreditált intézmény, akkreditált szervezet II.5. A régészeti feltárások egyes
formái II.5.1. A bejelentésköteles (nem engedélyköteles) régészeti tevékenységek
II.5.1.1. A műszeres lelőhely-felderítés II.5.1.2. A régészeti megfigyelés
II.5.1.3. A terepbejárás II.5.1.4. Az előzetes régészeti dokumentáció készítése
során végzett próbafeltárás II.5.1.5. A mentő feltárás II.5.2. Az
engedélyköteles régészeti feltárási tevékenységek II.5.2.1. A próbafeltárás
II.5.2.2. A megelőző feltárás II.5.2.3. A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti
feladatellátás II.5.2.4. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
közlekedési infrastruktúraberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátás
II.6. Az engedélyezési eljárás II.7. A régészeti feltárás folyamata III.
Nevezetes magyarországi kincstalálások és jogi értékelésük III.1. Decebál kincse
III.2. Az osztrópatakai kincsek III.3. A szilágysomlyói kincsek III.4. A
nagyszentmiklósi kincs III.5. A bresztováci sírleletek különös sorsa III.6. A
kunbábonyi avar kincs III.7. A seuso-kincs III.8. Az újfehértói aranyéremkincs
IV. Nemzetközi változások és azok hatása régészeti feltárási jogunkra V. ?Extra
Hungariam non est vita, si est vita, non est ita? VI. Hivatkozott, fontosabb
ágazati jogszabályok és jelentősebb módosításaik VII. Gyakrabban idézett,
illetve ajánlott irodalom Tárgymutató