Szerző: Dénes József Jaffa Kiadó, 2016 Én voltam a legautentikusabb rock and
roll fej a nyolcvanas években - állítja magáról Dénes József, ismertebb nevén
Dönci, a pesti underground fenegyereke. Dolgozott nyomdai segédmunkásként,
öltözőőrként és könyvárusként is, de elsősorban mégiscsak gitáros volt. Számára
a zene jelentette az életet. Ám amikor érezte, hogy közeledik az utolsó dal,
lecsavarta az erősítőt, és befelé kezdett fülelni. És írt egy könyvet. A
hetvenes-nyolcvanas évek jassznyelvén, prédikátori éleslátással az igazán
lényeges dolgokról. A gyógyszerezős korszakról, a Kassák klubos bandákról és a
Hit Gyülekezetében eltöltött éveiről. A Sváb- és a Szabadság-hegyről,
Amszterdamról, Nagy-Britanniáról, és arról, milyen jó volt mégis mindig
visszatérni a golyóluggatta, málló ferencvárosi falak közé. Arról, milyen érzés
volt bekerülni a pasarétiek zenekarába, és miképp ismerkedett meg a szakállas
szürkeállománnyal. Arról, mi történik, ha egy férfi úgy istenigazából beleszeret
egy nőbe, és micsoda, ha a nő már nem szereti többé. Legfőképpen pedig arról,
képes-e beilleszkedni egy örök kívülálló bármilyen közösségbe, vagy kilökődik,
mint a bőr alá fúródó szálka? Lehetünk-e egy életen át szökésben? Hogy mennyire
ismerjük fel a köztünk élő zsenit, döntse el a hálás utókor. VÍG MIHÁLY Dönci, a
zeneszerző, a gitárvirtuóz. Az echte ferencvárosi pestisrác. Az érző,
intellektuális hajlamú kereső, a mosókonyhai levegőjű munkássorról. Dönci, az
egyetlen, aki közülünk akkor igazán zenélni tudott, akitől magam is tanulgattam.
Dönci, a barát. Az intézeti múlt mély sebei miatt néha másokon is sebeket
ejtett, mégse lehetett rá hosszan haragudni. Végül tán ez a kihordhatatlan
fájdalom rántotta vissza őt ugyanabba a spirálba, amiből a 80-as években már
egyszer kiszabadult. Dönci, akinek a fél-háromnegyed árvaság szántotta át
lelkét. Az éhező-szomjazó, aki meglepő értelmi képességeivel kitörni készült
hátteréből. Dönci, akit a rácsok újra maguk mögé zártak. Megtudtam, hogy végül
mégse menthetetlenül. Az utolsó pillanatban szíve még kifért a résen, hogy
befogadja Magyarország fölött az ég. Mert megvan írva: Aki az Úr nevét
segítségül hívja, az megmenekül. PAJOR TAMÁS Dönci a barátom volt. Minden
mondatából kihallom tudásszomjas, érzékeny, megszállott, esendő, karcos hangját.
Mint amikor Bachot játszott konokul a gitárján, a Mester u. 46-ban, a gangra
nyíló konyhában az intézetből frissen szabadult fiú. Pontos, tiszta, szép,
őszinte, kíméletlen. Egy korszak lenyomata. FORGÁCH ANDRÁS A kötet adatai:
Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2016 Terjedelem: 376 oldal