Északi források Fontes Boreales Corvina, 2017 Az 1280-1290 körül lejegyzett,
nyomtatásban először 1772-ben megjelent és azóta legalább 28 nyelvre lefordított
Njál-saga az úgynevezett nemzetség-sagák csoportjába tartozik, amelyek az
izlandi honfoglalás korától a 13. század közepéig terjedő időszak eseményeit
mutatják be. Hőseik a nevezetesebb izlandi nemzetségek kiemelkedő személyei,
akik hosszú, akár évekig tartó távolsági kereskedelmi és harci utakon valóban
óriási területeket ismerhettek meg: a Volgától és Bizánctól Jeruzsálemig, az
Ibériai-félszigettől Anglia és az Ír-sziget partjaiig, a Jeges-tengerig és a
Baltikumig. A Brennu-Njals saga egy tanya fölperzselésének történetét írja meg
1011. szeptember 3-ról 4-ére virradó éjjelen. A tanya fölégetésének és lakói
pusztulásának okát egy izlandi sagából kínálkozó tárgyak közül sosem tudnánk
kitalálni: főhőse ugyanis az egyik legjobb törvénytudó nagygazda, aki felismeri
a korabeli hazai törvénykezés, a bíróságok elégtelen szervezettségét, és
sikeresen létrehozat egy fellebbviteli bíróságot, a négy országnegyed bíróságai
fölé kerülő ún. Ötödik bíróságot, de azzal a szépséghibával, hogy annak
elnökségébe egyik nevelt fiát jelölteti. Tevékenységével több befolyásos, hamis
vagy félhamis ember érdekeit sérti, és ezért a fölperzselés formájában,
mondhatni, meglincselik, családjával, háza népével együtt bennégetik. A
Njál-saga nemcsak az izlandiak kultúrájának pótolhatatlan forrása, hanem
egyszersmind világirodalmi értékű szöveg is. A Fölperzselt tanya az egyik első
európai realista regény, a műfajfogalom későbbi, 16-17. századi értelmében, mind
kompozícióját, mind pszichológiai feldolgozottságát, mind alakjai jellembeli és
mentális gazdagságát véve.