Szerzők: Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila Kossuth Kiadó, 2018 A
Kárpát-medence népi építészete és népi kultúrája ? hagyományos öltözéke,
életmódja, szokásrendje ? olyan összetett, annyira gazdag és sokszínű, hogy azt
egy ilyen terjedelmű képes albumban lehetetlen teljes egészében megjeleníteni.
Ezért a Kárpát-medence nagy tájegységeit végigjárva azt mutatjuk meg, ami ránk a
legnagyobb benyomást tette, remélve, hogy mindez az Olvasó érdeklődésére is
számot tart. A népi építészet fogalma alá tartoznak többek között a földművelő
és állattenyésztő parasztság, a kézművesek, a kisnemesség lakóházai és gazdasági
épületei, a szőlőfeldolgozó és bortároló építmények, a falusi iskolák, a
pásztorházak és csőszkunyhók, a fogadók, a csárdák, valamint a népművészet
formavilágát tükröző egyházi építmények. Hogy miből és miként építkeztek egykor,
azt nagymértékben befolyásolták a természeti, földrajzi adottságok, de számított
az is, hogy a hajlék építtetője milyen társadalmi réteghez tartozott. A XIX.
században nagy változáson ment keresztül a népi építkezés, mert a nádfedél
helyett teret nyert a cseréppel fedett héjazat, a falakat egyre többször emelték
téglából, és a házak belső elrendezése is igazodott az újabb, megnövekedett
igényekhez. A múlt század közepétől a hagyományos értékeket hordozó régi házak
nagy része eltűnt a falvakból, helyüket átvették a sátortetős kockaházak. Ami
maradt belőlük, azokat lelkes helyiek megmentették és tájházzá alakították, így
napjainkban már csak szabadtéri néprajzi múzeumokban láthatunk eredeti népi
építményeket. Magyarország és szomszédaink skanzenjeiben bepillantást kaphatunk
egy adott néprajzi terület falvainak hangulatába, és az eredeti népi bútorokkal
berendezett épületek révén megismerhetjük az akkor élt emberek lakáskultúráját
is. Felfedezőutunkat a Dunántúlon kezdjük, majd a Felvidéken áthaladva
Kárpátaljára utazunk, innen Máramaroson keresztül Erdély nagyobb tájegységeit
látogatjuk meg. A kötet adatai: Formátum: 215 x 270 mm Megjelenés éve: 2018
Terjedelem: 176 oldal