Mesterséges intelligencia, Big Data, profilozás Szerzők: Miskolczi Barna;
Szathmáry Zoltán HVG-ORAC Kiadó, 2018 A jogtudomány több a pozitív jog normáinak
a vizsgálatánál: a társadalmi jelenségeket azok összefüggéseiben is vizsgálja, s
akkor tölti be jól a feladatát, ha a pozitív joggal szemben egyre magasabb
elvárásokat támaszt. Így válik igazi proaktív tudománnyá. Könyvünk e
szemléletben fogant, és egy új társadalmi környezet, a digitális ökoszisztéma
büntetőjogi vonatkozásait vizsgálja. E környezet bizonyos jelenségeit már
ismerjük (ilyen a cyberbullying). Más a helyzet azokkal a jelenségekkel, amelyek
még mindig csak jósolhatók, jogágunknak azonban fel kell készülnie arra, hogy a
technikai-technológiai fejlődés hirtelen éri el azt a szintet, amely esetében a
szabályozatlanság immár joghézagot is jelent egyben. A mesterséges intelligencia
(MI) büntetőjogi vonatkozásai esetében ez valójában már a küszöbön áll. A
probléma az, hogy a büntetőjog-tudomány jelenlegi paradigmarendszerében, a
hatályos dogmák mentén ez a kérdés úgy tűnik, nem igazán vizsgálható. Szemügyre
kell tehát venni az MI ontológiai, filozófiai, teológiai vonatkozásait is. Ennél
azonban tovább is megy a tanulmány: a szerzők nem tudtak megszabadulni
kodifikátori múltjuktól, s egy jelenleg még egyedülálló gondolatkísérlet erejéig
e kötetben vitára szeretnék bocsátani az általuk megalkotott modelljogot is. A
szerzők A kötet adatai: Formátum: A/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2018
Terjedelem: 224 oldal A tartalomból: Első rész: Technológia és társadalom I. Az
információs társadalom technológiai szemlélete 1. PC-től a digitális
konvergenciáig 2. A kommunikáció alakuló környezete 3. A felsejlő virtuális jövő
4. A jövőkép II. A technológiai fejlődés társadalmi aspektusai 1. A gazdasági
szféra 1.1. A gazdasági szféra változásai 1.2. Büntetőjogi vonatkozások 2.
Közszféra 2.1. A közszféra változásai 2.2. Büntetőjogi vonatkozások 3. A
magánszféra 3.1. A magánszféra változásai 3.2. Büntetőjogi vonatkozások 4. Big
Data, platformtársadalom Második rész: Mesterséges intelligencia III. A
Mesterséges Intelligencia 1. Az MI és a szingularitás 2. Az MI a szingularitást
elutasító narratívában 3. Általános felelősségi kérdések az MI kapcsán 3.1. Az
Európai Parlament jelentése 3.2. A lehetséges szabályozás irányai 4. Pillanatkép
egy funkcionális eszközről és egy lehetséges jövőkép 4.1. ?Tőzsdei robotok? 4.2.
A jogi személyek és az MI összeolvadása IV. Az MI-vel kapcsolatos büntetőjogi
felelősségi kérdések 1. Mi az MI? Van-e definíciós kényszer? 2. Az MI-vel
kapcsolatos felelősségi rendszerek 2.1. Az MI mint az elkövetés eszköze 2.2. Az
MI mint veszélyes üzem 2.3. Az MI mint önálló elkövető V. Az MI cselekményeinek
ontológiai kérdései 1. A döntés és cselekvés technológiai alapjai 1.1. Az emberi
elme és az MI 1.2. Az MI működési mechanizmusai 2. Az önálló döntés és cselekvés
jogi értékelése 2.1. Az MI cselekménye 2.2. Az MI cselekményének
tényállásszerűsége 3. Az MI és az ember újszerű kapcsolata a jogi felelősség
szempontjából VI. Az MI önálló felelősségi rendszere VII. Az MI és a szankciók
kérdése 1. A büntetőjogi szankciók elvi alapjai 2. Lehetséges szankciók VIII. Az
MI hibrid felelősségi modellje 1. A hibrid rendszer elemei 2. További dogmatikai
kérdések 2.1. A túllépés 2.2. Az MI mint passzív alany 3. Az MI hibrid
felelősségi rendszerének alkotórészei Harmadik rész: Kibertér IX. A kibertér
büntetőjogi kérdései 1. A kibertér fogalma 2. Joghatóság és az elkövetés helye a
kibertérben 2.1. Az elkövetés helyének megállapításának hazai gyakorlata 2.2. Az
elkövetés helyének megállapítása a kibertérben Negyedik rész: Anyagi jogi
kérdések X. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai 1. Jogos védelem,
végszükség, vagy a jogszabály engedélye 1.1. Támadás a kibertérben 1.2. Az
elhárítás és aktív védekezés a kibertérben valamint a ?hacking back? 1.3.
Javaslat a ?hacking back? problémára 2. Sértetti beleegyezés XI. A személyes
adatokkal visszaélés új módjai 1. A profilalkotás 2. Hiányzó védelmi szintek:
profilozás, deepfake 3. Az akarat hajlításának új dimenziója, nudge 4. Megoldási
javaslatok XII. Új vagyonelemek 1. Elektronikus pénz technikai háttere 2.
Elektronikus pénz jogi háttere 3. A kriptovaluták technikai háttere 4. A
kriptovaluták közgazdasági és jogi kérdései 5. A kriptovaluták büntetőjogi
vonatkozásai 6. Új vagyoni értékek és átalakuló dolgok XIII. A cyberbullying
Ötödik rész: Eljárásjogi kérdések XIV. Kihívások a büntetőeljárás előtt 1.
Adatvesztés 2. Új eszközök a bűnözői oldalon 2.1. Titkosítás okozta problémák
2.2. A hatósági hacking 3. Határok a kibertérben 3.1. Joghatósági kérdések 3.2.
Büntetőjog a védelmi stratégiák árnyékában 3.3. Jogi keretrendszerek 3.4. Az
állami és a magánszektor kapcsolatának új alapokra helyezése XV. Lehetőségek a
büntetőeljárás előtt 1. Az MI jogalkalmazók általi hasznosítása 2. Automatizált
adatelemzés 2.1. A Rasterfahndung 2.2. A hazai intézményesítés lehetőségei 3. A
szakértő mesterséges intelligencia 3.1. Hitelességi kérdések 3.2. A gépi
bizonyítékok értékelésének eredménye Zárszó Függelék Irodalomjegyzék