Szerző: Jankovics Marcell Méry-Ratio, 2019 A Kárpátok koszorúja a történelmi
hazát rajzolja kürül. Az átkosban egy tévés főnök arra kért, hogy a Mondák a
magyar történelemből című rajzfilmjeimben a középkorias térképeken változtassam
meg a hegykoszorú alakját, mert csehszlovák és román elvtársak meg fognak
sértődni. Rajzoljam át a hegyeket? - kérdeztem. Makogta, hogy akkor legalább
szűkebb plánokat használjak, hogy ne vegyék észre.... Mit is? Hogy hol
játszódott a magyar történelem? Hogy a mi határaink természetes határokhoz
igazodtak? Maradt minden úgy a filmekben, ahogy kell. Az elszakított
országrészeket tőlem nem tudták elszakítani. Igaz, a rendszerváltásig, értsd: a
fölszabadulásig Horvátországon és Ausztrián kívül egyikben sem jártam igazán.
Nem akartam szomorú lenni. Na, de azóta! Bármelyikbe megyek, otthon érzem magam.
Otthon is vagyok mindegyikben. Sokszorosan érintetten. Horvát és magyar gyökerű
apai nagyapám miatt, aki életének javát Pozsonyban élte le, felesége, nagyanyám
miatt, aki szlováknak született lengyel beütéssel, de nagyapám iránti szerelme
magyarrá tette, anyai nagyapám miatt, aki csallóközi család gyermeke volt.
Elszakított országrészeként képviseltek mind a négyen. Az erdélyi és csallóközi
ág él és virul, ők tesznek róla, hogy a vérem ne fogyjon el. Azokban a kis
házakban, ahol nincsenek családi gyökereim, Szerbiában, Kárpátalján Várföldön,
ott is élnek magyarok. És ahol magyarok élnek, az mind az én világom
kiterjesztése. Felmenőim jó magyarok voltak, vagy jó magyarrá lettek. A horvát
ősök, akik a közös hazát védték a török ellen, tiroli osztrák szép-nagybátyám,
aki sógorával, szépapámmal együtt harcolt 1848/49-ben a magyar szabadságért és
sok évi börtönt is szenvedett érte, lengyel szépapám, 1831-ben Ostrolekánál Bem
segédtisztje, aki már magyarországi lakosként ajánlotta föl szolgálatait a
hazának, Szamosújvár alapítói. Ők is magyarságra neveltek. A kötet adatai:
Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2019 Terjedelem: 264 oldal