Eltérő jogvédelmi mércék az EU jogának tagállami és uniós végrehajtása során A
kézirat lezárva: 2019. február 28. Szerző: Szegedi László HVG-ORAC Kiadó, 2019
Ez a monográfia egyszerre vizsgálja, hogy az egyes uniós rendelkezések közvetett
(tagállami) és közvetlen (uniós szintű) végrehajtása során az Európai Unió
miképpen alakította és alakítja át a szubjektív jogsérelemhez kötött
közigazgatási bírói jogvédelmet. A közvetett végrehajtás keretében egy
meghatározott országcsoportban történelmileg adott volt a közigazgatási
bíráskodás szubjektív jogvédelmi funkciója. Így a német, az osztrák, a cseh, a
szlovák és a magyar jogrendszerek máig leszűkítik a keresetindításra jogosultak
körét, annak feltételéül a szubjektív jogsérelmet, bizonyos esetekben ezen
túlmenően az érdeksérelmet szabva. Ez ellen hat, hogy az Európai Unió Bírósága
(EuB, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt az Európai Közösségek
Bírósága) a Van Gend & Loos-ítélet óta szorgalmazza az egyének
keresetindítási jogának kiszélesítését, mivel rájuk úgy tekint, mint akik a nem
feltétlenül lojális tagállami közigazgatással szemben elősegíthetik a tagállami
bíróságok előtt az uniós jog kikényszerítését. A EuB ugyanakkor az előtte
meginduló bírósági ? semmisségi ? eljárásokban máig ragaszkodik a szubjektív
jogvédelmi megközelítéshez. Ezt fejezi ki a fellépés feltételeként a bírói
esetjogban kidolgozott Plaumann-teszt személyes, valamint az ahhoz kapcsolódó
közvetlen érintettség követelménye. A mostanáig fennálló, döntően szubjektív
jogvédelmi irányultság oka uniós szinten az, hogy a jogvédelmi garanciarendszer
egyes elemei változatlanul az integráció kezdeti szakaszainak igényeihez
szabottak. Látni kell azonban, hogy a közvetlen (uniós szintű) végrehajtás
kiszélesedésével ez a felfogás egyre inkább meghaladottá válik. A kötet adatai:
Formátum: A/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2019 Terjedelem: 348 oldal A
tartalomból: 1. Előszó 2. Általános alapvetések 2.1. A közigazgatási bírói
jogvédelem és az egyén 2.2. A közigazgatási eljárásjog és a bírói jogvédelem
európaizálódása 3. A tagállami közvetett végrehajtás jogvédelmi kihívásai 3.1. A
közigazgatási bíráskodás jogvédelmi funkciójának történeti változásai 3.2. Az
uniós tagállamok általános közigazgatási eljárásjogi és perjogi szabályozása
3.3. Az aarhusi követelmények jogvédelmi funkciót átalakító szerepe 3.4. A
versenyjogi jogvédelem és a fogyasztóvédelem alakulása 3.5. Európaizálódás és a
közvetett végrehajtás jogvédelmi mércéi 4. Az uniós közvetlen végrehajtással
szembeni jogvédelem 4.1. A személyes és a közvetlen érintettség dilemmái 4.2. Az
uniós szintű jogvédelem szakpolitikai és egyéb ágazati kihívásai 4.3. Az uniós
szintű jogvédelem nem szektorspecifikus kihívásai 4.4. A közvetlen
végrehajtással szembeni jogvédelem dilemmái 4.5. A közvetlen végrehajtás
legújabb kihívásai 5. Zárszó