Memoria Hungariae 4. Szerkesztette: Kiss Gergely, Györkös Attila Magyarország a
középkori Európában Kutatócsoport, 2017 Francia nyelvű tanulmánykötet a
francia-magyar középkori kapcsolatokról. Tipikusan a kevesek számára
nélkülözhetetlen ?tücsöktudományok? egyike a francia és magyar középkori
kapcsolatrendszerek tanulmányozása. Jóllehet, számosan élnek, akik nyugodtan
néznek a tükörbe ilyesfajta tájékozottság nélkül is, ez kevésbé mondható el
azokról, akik a középkori európai kapcsolatok, a királyi párválasztás, az
uralkodóházak, a népek vándorlása és megtelepedése, vallások és jelképek,
fogalmak és hitek Európájában kívánnak eligazodni. Manapság már számos alapvető
francia történeti forrás hazai megjelenése után, de föl nem tárt periódusok
nemzeti és európai historiográfiai kutatása ágazik el abba a főirányba, melynek
nem föltétlenül a keleti nyitás, a honfoglalás-kori leletek, a trendi
finnugrisztikai vagy turkológiai eredetkutatás, a beilleszkedés és honalapítás
válik tárgyává, hanem az önmagát önnön mércéjével mérő európai tudományosság,
ezen belül is a forráskutatás, az összehasonlító vizsgálódások vagy az egyetemes
história szemléletének francia kutatók által megrajzolt útvonala. Nem bizonyosan
ezen a kijelölt főúton, ám a magyar és francia kutatók közötti kölcsönös
érdeklődést igazoló (bár bizonnyal legalább egy évszázada jellemző) közeledés
egyik tematikai ága vezetett a sikerhez ama 2012-es konferencián, mely a
Francia-magyar kapcsolatok a középkorban címen huszonegy középkorász sikeres
együttműködését igazolta, majd tizennyolc tanulmánnyal kötetté is formálódott
egy évre rá a Debreceni Egyetem Történeti Intézete jóvoltából. A kiadvány akkori
sikere kínált késztetést a munka folytatására, mely az MTA támogatásával immáron
hozzájárult az újabb szakmai eredmények ismételt konferencián tálalásához (2016,
Szentendre) és a tizenöt előadásból kiválasztott forrásmunkák kötetforma
kiadásához. A kötet adatai: Kötés: puhakötés Megjelenés éve: 2017 Terjedelem:
202 oldal Tartalomjegyzék: László Gálffy: Incursions normandes et hongroises en
Francia Occidentalis; Attila Bárány: La Hongrie et les Normands de l?Italie du
Sud ŕ la fin du XIe et dans la premičre moitié du XIIe sičcle; Adrien
Quéret-Podesta: Les plus anciens contacts entre les souverains hongrois et les
établissements monastiques français; Laura Fábián: L?image du roi sage en
Occident au XIVe sičcle et un exemple concernant la Hongrie ŕ l?époque angevine:
le Secretum secretorum de Louis le Grand de Hongrie; Veronika Novák: Cérémonies
problématiques. Les pratiques des rencontres au sommet ŕ la fin du Moyen Âge et
la visite de Sigismond de Luxembourg ŕ Paris en 1416; Attila Györkös: Le mariage
d?Anne de Foix et la diplomatie franco-hongroise au début du xvie sičcle;
Mariann Slíz: Jolánta, un prénom d?origine française dans la Hongrie médiévale;
Péter Molnár: L?origine des serfs hongrois selon Simon de Kéza : une conception
inspirée par la littérature épique française ou par le droit romain ?