Szerző: Szalai Anna Gondolat Kiadó, 2018 Szalai Anna új könyve a magyar
regényirodalom-történet néhány évtizedének zsidó vonatkozású műveivel, az előző
századfordulótól a harmincas évekig tartó korszakkal foglalkozik. Ebben az
időszakban a zsidó és a nem zsidó írókat egyaránt foglalkoztatták a zsidók gyors
társadalmi-gazdasági sikerei és a látványos felemelkedés okait kutatva a
társasági-magánéleti elhelyezkedés nehézségei, az útkeresés buktatói és gyakori
kudarcai. Ugyanekkor jelentkezett egy hagyományos keretek között nevelkedett,
majd a világi műveltségben felnövő zsidó írónemzedék is. Az apák világától
eltávolodva értették meg és élték át újra a hagyományban rejlő értékeket, és a
személyes élmény bensőségességével az irodalom lapjain keltették életre és
mentették át az eltűnő világot a következő nemzedékek számára. Szalai Anna
könyvében ennek a sokrétű élményvilágnak a mentén haladnak a regényelemzések. Az
írók sok hasonló elemből építkeznek: saját élmények, önéletrajzi motívumok
szövik át a regénycselekményt, valós történelmi alakok találkoznak
regényfigurákkal, különböző művekben térnek vissza ugyanazok a helyszínek és a
regényhősök felismerhető modelljei, az írók maguk is regényalakokká válnak
írótársaik műveiben. A regénycselekményeket sokszor társadalom- és
művelődéstörténeti forrásanyagként is olvashatjuk; a szövegek a folklór, a
nyelvészet és a zene kutatói számára is izgalmas ismereteket őriztek meg. A
kötetben elemzett művek lapjain tovább él az előző századforduló világa, az írók
évtizedekkel később is visszanyúlnak a ?boldog békeidőkhöz?, sőt a 19. század
elejéhez is, hogy választ keressenek a két világháború közti korszak
nyugtalanító kérdéseire. A kötet adatai: Kötés: Keménytábla Megjelenés éve: 2017
Terjedelem: 652 oldal