A nyilvánosság alkotmányos alapjainak újragondolása Szerző: Koltay András
Wolters Kluwer Kiadó, 2019 Jelen kötet a demokratikus nyilvánosság
szabályozásának kérdéseiről szól az internetes kapuőrök tevékenységének
tükrében. A 21. században a nyilvános viták egyre inkább az interneten keresztül
zajlanak, a legnagyobb platformok és vállalatok annyi felhasználóval és olyan
gazdasági erővel, továbbá a nyilvánosság alakítására alkalmas akkora hatalommal
rendelkeznek, hogy az példa nélküli a média korábbi történetében. Ha úgy
tetszik, a Google-lal és a Facebookkal született meg a 21. század nyilvánossága.
A címben szereplő ?új média? tehát ezen szolgáltatásokra utal. Az online
kommunikáció sajátos és nyugtalanító jelensége a kapuőrök megnövekedett
befolyása a nyilvánosság működésére. Miközben a nyilvánosan használt internet
kezdetekor az új kommunikációs eszköz azt ígérte, hogy a korábban is létezett
kapuőrök (nyomda, újságárus, posta, kábelszolgáltató stb.) kevésbé fontosak és
befolyásosak lesznek, ehelyett nemcsak újakat kreált, hanem jelentősen
erősítette is a befolyásukat a nyilvánosságra, párhuzamosan a nyilvánosság
minden korábbihoz képest robbanásszerű bővülésével. Az internetszolgáltatók, a
keresőmotorok és a videómegosztó és social media platformok képesek a nyilvános
szféra alapvető befolyásolására, arra, hogy bizonyos tartalmakat elérhetetlenné,
vagy csak nagy nehézségek árán elérhetővé tegyenek, más tartalmakat pedig
tömegekhez juttassanak el. Miközben az államok igyekeznek rászorítani e
szolgáltatókat arra, hogy bizonyos véleményeket (pl. gyűlöletbeszéd, gyermekekre
veszélyes vagy személyiségi jogokat sértő felhasználói tartalmak) tüntessenek el
szolgáltatásaikból, ezek jogsértő jellegének megítélését rábízzák magukra a
szolgáltatókra, így lényegében ?kiszervezik? az állam (bíróságok) jogalkalmazási
monopóliumát magánkezekbe. Eközben az érintett szolgáltatók a saját maguk
alkotta szabályzataiknak megfelelően szintén szelektálnak a tartalmak között,
döntve arról, hogy mit törölnek, kit némítanak el, és milyen tartalmat mutatnak
be hangsúlyosan felhasználóik számára. Miközben az internet alig húsz éve a
véleményekhez való korlátlan hozzáférést ígérte, a véleménymonopóliumok
kialakulásának ma nagyobb a veszélye, mint korábban bármikor, a nemzetállamok
pedig tehetetlenül nézik végig, amint jogrendszerük erodálódik, a nyilvánosság
védelmét célzó alkotmányos szabályaik kiüresednek, részben pedig önként átadják
a jogalkalmazási feladataik egy fontos részét a nagy technológiai óriásoknak.
Amíg korábban az állam és polgárai viszonyában kellett biztosítani az egyéni
szabadság védelmét, korlátokat állítva az előbbi elé, úgy az online térben az
alapvetőnek számító hármas viszonyrendszerben (állam, polgárai és szolgáltatók)
kell az emberi jogok évszázadok alatt kiforrott elveinek, szabályainak
alkalmazását továbbörökíteni, a szólásszabadság alkotmányos felfogását
alapvetően újragondolni. Az államok nem adhatják fel az online kapuőrök
tevékenységét befolyásoló szerepüket, mert a technológia gyorsan változhat
ugyan, a szabályozás fő elvei és célkitűzései ? a cenzúra tilalma, az észszerű
korlátok meghatározása a beszéd okozta károk elkerülése érdekében, valamint a
sokszínű véleménynyilvánítás lehetőségeinek biztosítása ? e változások által
érintetlenek, így érvényesek maradnak. A kapuőrök nyilvánosságra gyakorolt
hatása, a magánszabályozás erősödése, a közérdek érvényre juttatásának kényszere
új, kreatív, innovatív szabályozási módszereket, intézményeket fog igényelni, a
szabályalkotás új útjainak megtalálását, az állam és a magánszféra korábban e
területen nem ismert együttműködését. A szólásszabadság jogának története pedig
ezzel párhuzamosan új szakaszába lép, amely éppolyan izgalmas és előre
megjósolhatatlan körvonalú lesz, mint bármely korábbi volt. A kötet adatai:
Formátum: B/5 Megjelenés éve: 2019 Terjedelem: 328 oldal