Szerkesztette: Papp Klára, Gorun-Kovács György, Jeney-Tóth Annamária Erdély
Történeti Alapítvány, 2005 Barta Gábor emlékére, aki munkásságával a Debreceni
Egyetem Történelmi Intézetében megalapozta az Erdély történeti kutatásokat. Az
önálló Erdély és Partium történelmi gyökereit ? Szapolyai János királyságát ?
kutatta a fiatalon elhunyt Barta Gábor. Az ő munkásságára és tanári
tevékenységére emlékezik az a Debrecenben most szerveződő kutatócsoport ?
Bogdándi Zsolt, Dáné Veronka, Gorun-Kovács Blanka, Gorun-Kovács György,
Jeney-Tóth Annamária, Kun Enikő, Lévai Anikó, Pakó László, Pál Judit, Papp
Klára, Tóth Orsolya ?, melynek tagjai sajtó alá rendeztek és kiadtak egy kötetre
való forrást a koraújkori erdélyi és partiumi városok fennmaradt iratanyagából.
A forrásválogatás időben és térben nagy távolságokat, jogilag pedig
karakterisztikusan elkülönülő fokozatokat ölel fel. A szabad királyi városoknak,
az erdélyi taksás városoknak és a mezővárosoknak nemcsak a jogállása
különbözött, hanem igazgatási, gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási
szerepkörük is eltért egymástól. A források által ?áttekintett? két és fél
évszázad alatt ezek a szerepkörök jelentősen módosultak. A publikált források a
rendiség korában lassan módosuló gazdasági, társadalmi, város-igazgatási
jelenségek mindegyikét nem foghatják át. Arra azonban alkalmasak, hogy a
legjellemzőbb sajátosságokra ráirányítsák a várostörténet iránt érdeklődők
figyelmét. Ilyen például a városok belső igazgatása, gazdálkodása, a taksás- és
mezővárosi ?elit? nemesedése, a vásározó kereskedelem mellett az állandó
kereskedők számának növekedése, az Erdélyi Nagyfejedelemségből kiszoruló görög
kereskedők helyébe lépő zsidók és örmények bemutatása, a céhek megújulása és
térhódítása a taksásés mezővárosokban, vagy az iratokat írásba foglalt és a
hatóságokkal hitelesített végrendeletek megsokasodása stb. Egy forrástípust
hiányolunk az összeállításból: a Habsburg fennhatóság alá került Erdély és
Partium taksás- és mezővárosi privilégiumainak uralkodói megerősítését,
megújítását bizonyító iratokat. Ezek a források jellemezhetnék a Kárpát-medence
keleti térsége város-típusainak jogkörét. Hiányát érezzük ? tekintettel a
szekularizáció előtti időkre ? a katolikus egyház térhódítását bemutató
forrásoknak is. E jelenségnek a források által történő bemutatása a vallási
türelméről elhíresedett, de fejedelmeiben és társadalmi elitjében kálvinista
hitvallású Erdélyben feltétlenül megérdemelt volna néhány szemelvényt. A két és
fél évszázadot szemléző forráskiadvány nem annyira kutatói igényeket, inkább
felsőoktatási, tanárképzési célokat szolgál. A személy- és helynévmutató, a
fogalom-magyarázatok azt sugallják, hogy kutatók számára is készült. A kötet
tematikai struktúrája ? Városvezetés; Városi ? mezővárosi társadalom; Városok
gazdálkodása; Vásárok, kereskedők, kereskedés; Céhszabályok, céhprivilégiumok
megerősítései; Városi konfliktusok ? érdekellentétek; Város és hatalom viszonya
?, két és fél évszázadot felölelő ?tágassága? viszont arra utal, hogy inkább
oktatási segédkönyvnek szánták összeállítói. Történelem szakos egyetemi és
főiskolai hallgatók, gimnáziumi tanárok forgathatják majd hiányt pótló
segédkönyvként. Ezt a szándékot erősíti az is, hogy a latin nyelvű forrásokat
magyar fordításban is közlik a szöveg gondozói. A források szöveggondozása az
Oborni Teréz által a Fons VII. évf. 1. számában (Bp. 2000. 73.) kifejtett
elveket követi, mely szerint: a közölt források ?legyenek egyszerűen, könnyen és
jól olvashatók, fölösleges jelek ne akadályozzák a szöveg? áttekinthetőségét?
[Csak] ? olyan változtatásokat szabad eszközölni?, amely megszünteti a zavaró
pontatlanságokat, következetlenségeket, az írás technikai hibáiból adódó
olvasati nehézségeket.? Nincs most terünk az egyes forrásokkal,
forrás-csoportokkal részletesen foglalkozni. Azt is csak megemlítjük, hogy
szerencsésebb lett volna a hely- és személynévmutatót különválasztani. Egy-egy
fogalom és mérték meghatározásánál is lehetett volna karakterisztikusabban
utalni a lokális és kronológiai szempontokra. A forrásválogatás erényei és
szellemi hozadéka messze meghaladja azonban a recenzens szubjektív
hiányérzetéből táplálkozó megjegyzéseket. Új színfoltot jelent ez a
forráskiadvány a hazai kutatás által évtizedekig elhanyagolt, és még ma is csak
szórványosan művelt hazai Erdély- és Partium-kutatásban. A kötet adatai: Kötés:
puhakötés Megjelenés éve: 2005 Terjedelem: 397 oldal