Pénzverés az Anjouk Magyarországán Szerző: Tóth Csaba Martin Opitz Kiadó, 2020
Az Anjou-kor a pénzverés tekintetében új fejezetet nyitott a középkori Magyar
Királyság életében. A könyv három, Anjou-házból származó magyar uralkodó, Károly
Róbert, I. (Nagy) Lajos és Mária pénzverését mutatja be, továbbá igazi
különlegességként Buda város autonóm pénzkibocsátását . A kötet három fő
fejezetet tartalmaz. Az első rész összefoglalja a pénzverés történetét, értve
ezalatt a pénzügyigazgatást, a pénzverési adminisztráció működését, kitérve a
pénzértékviszonyokra, valamint az egyes veretek pénzlábára. Ezt követi négy
tanulmány, amely olyan témaköröket tárgyal (pénzelnevezések rendszere,
heraldikai reprezentáció, Károly felesége, Piast Erzsébet alakja a pénzeken, és
a Szent László-ábrázolások ikonográfiája), amelyek kiválóan reprezentálják az
Anjou-kori pénzverés változatos világát. A harmadik rész az Anjou-uralkodók,
valamint Budaa város jelenleg ismert pénztípusainak lehető legteljesebb
katalógusa. A kötet illusztráltságának foka kiemelkedően magas, a 304 oldalon
közel 1900 db színes fénykép található. Amidőn az Úr 1343. esztendejében
Erzsébet királyné, I. Károly magyar király özvegye, egy évvel férje halála után
Visegrádról zarándokútra indult Itáliába, királyi méltóságához illően nem
mehetett üres kézzel. A költségekre 27 000 márkát vitt magával tiszta ezüstben
és 17 000 márkát a legtisztább aranyban. Fia, Lajos magyar király még 4000 márka
aranyat küldött utána. Aranyforintokból csaknem fél társzekérnyi volt vele, a
kis denárokból pedig az ország elhagyásáig bőséggel rendelkezett. A krónikás a
nemrég megözvegyült királyné és fia hihetetlen gazdagságáról tett
tanúbizonyságot. Ennek megalapozása az Anjou és Árpád-házi felmenőkkel
rendelkező I. Károly magyar király nevéhez fűződött, akinek uralkodása alatt
kezdődött meg az aranyforint és az ezüstgaras kibocsátása. Pénzügyi
reformjaival, amelynek részét képezte az egységes kamarahálózat kialakítása, az
állandó értékű ezüstdenár megteremtése, az adórendszer hatékonyságának növelése,
a nemesfémbányászat korábban soha nem látott mértékű fejlesztése, az arany
kivitelének tilalma, olyan szintű gazdasági stabilitást teremtett országában,
amelyre fia nyugodtan támaszkodhatott. Nagy Lajos király, méltó utódaként
Károlynak, tovább folytatta a sikeres gazdaságpolitikát, így a kettejük neve
által fémjelzett Anjou-kori Magyar Királyság időszaka méltán maradt meg az
utókor emlékezetében a középkori Magyarország talán legdicsőbb korszakaként. A
kötet adatai: Formátum: 20,2x26,5x2,3 cm Kötés: keménytábla, cérnafűzött
Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 304 oldal, 1800 fotó