Szerző: Ormos Mária Kossuth Kiadó, 2020 Ormos Mária ebben a könyvében a korszak
magyar sorskérdéséről, az ország számára készülő trianoni békeszerződés
kialakulásáról és emberi, társadalmi, gazdasági, országszerkezeti
következményeiről szól. Az eredeti levéltári anyagok alapján készült mű a
békeszerződést a különböző előjelű legendák, mítoszok, emóciók és indulatok
dzsungeléből átemeli a történelmi realitás száraz szigetére. Választ ad olyan
kérdésekre, hogy miért írt alá Henrys francia tábornok 1918. november 13-án egy
olyan katonai konvenciót, amelyet nem tudott betartani? Miért készítette elő
Budapest megszállását, ha oda végül is nem vonult be soha? Mi volt a háttere,
lényege és célja az úgynevezett Vix-jegyzéknek? Hogyan próbálta Fernand Vix
alezredes betartatni az 1918. novemberi belgrádi katonai konvenciót és eközben
milyen kalandokba keveredett stb. Mint tudjuk, a békeszerződés értelmében
Magyarország elvesztette a magyar lakosság egyharmadát, és korábbi területének
mintegy kétharmadát. Elveszett a két legértékesebb gabonatermelő régió, továbbá
a polgári és polgárosodó kisebb és nagyobb városok, azaz megszűntek a polgári
gondolkodás és életmód fészkei. A békeszerződés tehát társadalmi szempontból
eltorzította az ország arculatát, gazdasági szempontból viszont aláásta a
kiegyezést követő ipari építkezés egész rendszerét. Ráadásul az ország
gyakorlatilag védtelenné vált. Nem nyújt vigaszt, hogy a békerendszernek nemcsak
a Magyarországra vonatkozó része, hanem az egésze irreális, meggondolatlan és
végtelenül káros volt, méghozzá nemcsak a közvetlenül érintettek szempontjából,
de egész Európára, sőt az egész világra nézve is. Nem az észszerű kiegyezés,
hanem a vak bosszú és szerzésvágy vezérelte, a nemzeti eszme hangoztatása
közepette a békeszerzők fütyültek az etnikai viszonyokra, és mindez együttvéve
úgyszólván törvényszerűen vezetett az új konfliktusokhoz és végül a második
világháborúhoz. A kötet adatai: Formátum: 150 x 230 mm Megjelenés éve: 2020
Terjedelem: 544 oldal