Szerző: Dr. Csoma Mózes L?Harmattan Kiadó, 2014 1989 a szocializmus bukását
jelentette Közép- és Kelet-Európában. A távol-keleti térségben ugyanakkor nem
került sor rendszerváltozásokra. Kínában az évek óta tartó gazdasági reformok
ellenére drasztikus eszközökkel számolták fel a rendszer kereteit fenyegető
diákmozgalmat, az egyre inkább monarchikus jellegű Észak-Koreában pedig a
változások gondolata sem merülhetett fel. 1989 mégis fontos korszakhatár a KNDK
történetében: először és utoljára fordult elő, hogy a rezsim minden erejét
megfeszítve több mint húszezer külföldi vendéget invitáljon az országba. A XIII.
Világifjúsági Találkozó megnyitásának külsőségei nem véletlenül idézték az
olimpiai játékokat, hisz a KNDK az egy évvel korábban lezajlott szöuli olimpia
sikerét akarta elhomályosítani. 1989 nagyon fontos a magyar?koreai kapcsolatok
szempontjából is. Február elsején Magyarország diplomáciai kapcsolatokat
létesített Dél-Koreával, amire a KNDK rendkívül feszülten reagált. Az 1956-os
forradalom után ugyanis másodszor fordult elő, hogy az észak-koreai vezetés
nagyot csalódott a magyarok ideológiai megbízhatóságában. ?Amikor a fesztivált
megnyitó beszédében Kim Ir Szen ott tartott, hogy az ifjú nemzedéknek szerte a
világon elnyomás nélküli társadalomban kell élniük, a küldöttségünkből néhányan
magasba akartunk emelni egy lepedőt ?Emberi jogokat Észak-Koreában is!?
felírással. A transzparenst feltartani azonban már nem volt időnk, hátulról
szürke civil ruhába öltözött koreai biztonsági emberek rontottak ránk. [?]
Amikor a székembe kapaszkodva ülve akartam maradni a stadion lelátóján,
székestül együtt téptek fel a helyemről ? talán arra akarván figyelmeztetni
ezzel, hogy a Nagy Vezér szavait állva illik végighallgatni.? (Dán aktivista
beszámolója a phenjani VIT megnyitóünnepségéről, 1989. július) ?Nem lehet úgy
tenni, mint a lengyel kommunisták, akik önként lemondtak a hatalomról, vagy mint
a magyarok, akik maguk számolták fel saját pártjukat.? (Kim Ir Szen, 1989.
október) Dr. Csoma Mózes Habilitált egyetemi docens, az ELTE Koreai Tanszékének
vezető oktatója. Szakterülete a koreai történelem, a koreai nemzeti identitás,
valamint a politikai rendszereken felülemelkedő koreai összetartozás-tudat
kérdésköre. Rendszeresen publikál magyar, angol és koreai nyelven, számos könyv
szerzője. Kutatásainak eredményeiről nemzetközi konferenciákon számolt be többek
közt a Bécsi Egyetemen, a Stockholmi Egyetemen, a Pekingi Egyetemen, valamint a
dél-koreai Szöul Nemzeti Egyetemen és a Korea Egyetemen. A szöuli Yoksa kyoyuk
(Történelemoktatás) című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A kötet
adatai: Megjelenés éve: 2014 Terjedelem: 142 oldal