Szerző: Pintér Mária Zsuzsanna L?Harmattan Kiadó, 2019 Ez a könyv arra
vállalkozik, hogy bemutassa a kora újkori magyar színházi hagyomány különböző
funkcióit és színjátéktípusait, kiemelve közülük azt, amelyik mind az iskolai,
mind a hivatásos színjátszásnak a legfontosabb, reprezentatív műfaja volt a
16?18. században, vagyis a történelmi drámát. A történelmi drámáknak az iskolai
színjátszásban elsősorban retorikai-pedagógiai célzatuk volt: a 16. századra
jellemző bibliai, ószövetségi történetek súlyos etikai kérdésekre irányították
rá a diákok és a közönség figyelmét (testvérharc, a szülők tisztelete, a hatalom
kérdésköre), a később színpadra kerülő görög?római tárgyú drámák pedig a római
erkölcs ideáltípusait jelenítették meg, akik a közösségért, a hazáért való
önfeláldozást példázták a diákok számára. A katolikus iskolákban színre vitt
mártírdrámák, a szentek életét bemutató darabok ugyanakkor a felekezeti
identitás megerősítését is szolgálták, ahogy a protestáns kollégiumok
(ellenzékiséget sugalló) szatirikus vagy allegorikus színjátékai is. A 18.
században megszaporodó (és magyar nyelvűvé váló) magyar történelmi drámák ? a
vallási küzdelmek lezárulása után ? már a lokálpatriotizmust és a (közös)
nemzeti identitást hangsúlyozták. Ugyanez a funkció és tematika jellemzi a
hivatásos színjátszás első két évtizedének repertoárját is, jól mutatva azt a
folytonosságot, ami a két színházi formát összeköti. A nemzeti történelem
csomópontjai és hősei (Mátyás, Hunyadi László, Zrínyi) ugyanazok, mint az
iskolai színjátszásban, de a klasszicista hőstípus helyét fokozatosan az
érzékeny hős veszi át a hivatásos színpadon. A kötet több tucatnyi régi magyar
dráma és színlap felhasználásával készült, s fontos célja, hogy felhívja a
kutatók és a szélesebb közönség figyelmét is a régi magyar drámairodalom
sokszínűségére és gazdagságára. PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA irodalom- és
színháztörténész, egyetemi tanár. A Régi Magyar Dráma Kutatócsoport tagjaként
több évtizede foglalkozik magyar dráma- és színháztörténettel. 1985?1996 között
az MTA Irodalomtudományi Intézetének a tudományos munkatársa, majd a Pannon
Egyetem Színháztudományi Tanszékének az oktatója, 2000 és 2012 között a tanszék
vezetője. 2012 óta az egri Eszterházy Károly Egyetem Irodalomtudományi Tanszékén
dolgozik, 2016 óta tanszékvezetőként. 2018-ban a 18. századi magyar irodalom
területén végzett kutatásaiért Faludi Ferenc-díjat kapott. A kötet adatai:
Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2019 Terjedelem: 448 oldal