Szerző: Kiss Csaba L'Harmattan Kiadó, 2020 A Szabadság vezeti a népet - ez a
címe Eugene Delacroix az 1830-as párizsi forradalomnak emléket állító híres
festményének, amelyen a Szabadságot megszemélyesítő nőalak francia trikolórral a
kezében, a felkelők élén tör előre a barikádokon. A műalkotás jól jelképezi,
milyen alapvetően és mélyen kapcsolódott össze a forradalom jelensége a
szabadság eszméjével. Mégis, a forradalmak sokszor nem szabadságba, hanem újabb
zsarnokságba torkolltak: jakobinus vagy éppen bolsevik terrorba. Jelen kötet két
olyan filozófus forradalomról és szabadságról alkotott nézeteit veti össze, akik
maguk is szerepet játszottak az 1848-as népek tavasza forradalmaiban, és
politikai gondolkodásuk központi kérdésévé vált a forradalom fogalma. Kettejük
alapállása nem is különbözhetett volna jobban egymástól: míg Tocqueville a
szabadságot féltette az újra és újra fellobbanó forradalmaktól, addig Marx egy
világméretű proletárforradalomtól remélte a valóban szabad társadalom
létrejöttét. Ennek ellenére az egyes forradalmakról adott diagnózisaik számos
hasonlóságot mutatnak. A kötet eme ellentétek és párhuzamok bemutatásán
keresztül tárja fel forradalom és szabadság ellentmondásos viszonyát, miközben
kitekint a korábbi és későbbi forradalomértelmezésekre is: Hogyan értékelték a
nagy francia forradalmat a korszak filozófusai? Milyen tanulságokat vont le a
francia és az orosz forradalomból a totalitárius diktatúrák árnyékában Hannah
Arendt és Bibó István? És mit kezdhetünk a forradalom fogalmával a XXI.
században? KISS CSABA az ELTE-n végzett esztétika és filozófia szakon, majd az
egyetem Filozófiatudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD-fokozatot.
Disszertációját 2019-ben védte meg, és még ugyanebben az évben megkapta érte a
Cogito-díjat. A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2020 Terjedelem:
260 oldal