Szerző: Ernst-Wolfgang Böckenförde L'Harmattan Kiadó, 2020 A szabadelvű jogállam
struktúrájának sajátja, hogy az állam létalapját olyan előfeltevések alkotják,
amelyeket az állam maga nem tud anélkül garantálni, hogy ne tenné kérdésessé
szabadelvű voltát. - állapította meg Ernst-Wolfgang Böckenförde (1930-2019), a
jelen kötetbe foglalt tanulmányok szerzője. Az úgynevezett
Böckenförde-paradoxonként híressé vált mondat ugyanakkor nem az egyetlen
örökérvényű tézise a közelmúltban elhunyt német jogtudósnak. Neves professzorok
tanítványaként Böckenförde korán kezdett valláselméleti, vallás- és
jogfilozófiai kérdésekkel foglalkozni, és már az 1950-es években kitűnt
tehetségével. Később alkotmányjogászként és jogfilozófusként, 1983. és 1996.
között pedig a Német Szövetségi Alkotmánybíróság bírájaként alkotott maradandót.
Nevéhez számos tanulmány, jogtudományi munka és államjogi elmélet fűződik,
alkotmánybíróként pedig részt vett az Európai Unió és a tagállami alkotmányok
viszonylatában mérföldkőnek számító Solange II ügy eldöntésében. Jelen kötet
Ernst-Wolfgang Böckenförde jog- és vallásfilozófiai, államelméleti munkásságából
szemelget, főként olyan tanulmányokat állítva középpontba, amelyek jog és
erkölcs, vallás és jog bonyolult viszonyrendszerét veszik górcső alá, és máig
ható tanulsággal szolgálnak. A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve:
2020 Terjedelem: 153 oldal