Szerző: Buzás György Miklós Akadémiai Kiadó, 2012 A peptikus fekélybetegség
évszázadokig ritka és kevéssé ismert kórkép volt: gyakorisága a 19/20. század
fordulóján kezdett emelkedni: ez a folyamat az 1970-es évekig tartott.
Keletkezésének magyarázatára számos elmélet született: a savelmélet a gyomor HCl
szekréciójának kóros változásait helyezte középpontba, a fertőzéses elmélet egy
évszázadig tévedések sorozata miatt zsákutcába került. A diagnosztikában a
gyomortartalom vizsgálatától a képalkotó eljárásokon át az endoszkópiáig
vezetett az út, követve a gasztroenterológia általános fejlődését. A terápiában
a gyomorsav csökkentésére és a nyálkahártya védekezésének javítására törekedtek,
de egyik gyógyszercsoport sem tudta megváltoztatni a fekélybetegség krónikus,
recidiváló, szövődményes természetes lefolyását. 1983-tól a Helicobacter pylori
felfedezésével a fekélyről alkotott szemléletünk minden szinten megváltozott,
hiszen a fertőzés eradikációjával sikerült a fekélyek többségét hosszú távon
gyógyítani és a szövődményeket megelőzni. A kezdeti évek lelkesedésében a szerző
hajlamos volt azt hinni, hogy 2 évtized után a peptikus fekélyt az egyetemeken a
ritka betegségek tanszékén fogják oktatni szemeszterenként két órában: ez nem
következett be, mivel a fekélybetegség sokkal csökönyösebbnek és sokoldalúbbnak
bizonyult. Csalódottságában a szerző megírta a betegség történetét, amely nem is
teljes, nem is hibátlan, de szemlélete talán eredeti. A kötet adatai: Formátum:
B/5 Kötés: kemény, papír Megjelenés éve: 2012 Terjedelem: 600 oldal