Szerkesztő: Révész Béla JATE Press, 2010 A kötet adatai: Kötés: Puhakötés
Megjelenés éve: 2010 Terjedelem: 278 oldal Tartalomjegyzék: Előszó I. A
TITKOSSZOLGÁLATOK KUTATÁSÁNAK ESÉLYEI A POLITOLÓGIÁBAN 1. Kutatási problémák és
lehetőségek 1.1. A kutatási objektum változásai 1.2. A titkosszolgálatok
vizsgálatának eddigi irányai 1.3. A titkosszolgálatok politikai/politológiai
relevanciái 1.4. A titkosszolgálati politológia egy tematikai modellje 2. A
titkosszolgálatok vizsgálata mint önálló kutatási problémakör 2.1. A
titkosszolgálati tevékenység általános kérdései 2.2. A titkosszolgálatok helye a
biztonságpolitikai intézményrendszerben 2.3. A titkosszolgálati tevékenység
jellemzői 2.4. A titkosszolgálatok ellenőrzése és irányítása 2.4.1. A
törvényhozó hatalom 2.4.2. A kormány 2.4.3. A bírói hatalom 2.4.4. Az
alkotmányos kontroll II. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK 1. A titkosszolgálati funkció
régen és most 1.1. A kémkedés kezdetei 1.2. A magyar titkosszolgálat története
1.3. A hatályos szabályozás kialakulása 2. Az állambiztonsági szervek
strukturális változásai 1945?1995 2.1. Katonai szervezet 1947?1990 2.2. Polgári
állambiztonsági szervezet 1945?1989 2.3. A Minisztertanács 6000/1975. sz.
határozata az állambiztonsági feladatokról 2.4. A BM III. (Állambiztonsági)
Főcsoportfőnökség szervezeti felépítése (1979) 2.5. A BM III. (Állambiztonsági)
Főcsoportfőnökség megszüntetése ? 1990. január?február (?Duna-gate?) 2.6. Az új
nemzetbiztonsági szolgálatok létrehozása 3. A különleges titkosszolgálati
eszközök és módszerek engedélyezésének átmenti szabályozásáról szóló
törvényjavaslat előterjesztése 4. Indoklás a nemzetbiztonsági szolgálatokról
szóló törvényjavaslathoz (1994) 5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
törvényjavaslat általános vitája 5.1. Kőszeg Ferenc, a Szabad Demokraták
Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka 5.2. Dr. Torgyán Józsefné Cseh
Mária, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt képviselőcsoportjának
vezérszónoka 5.3. Korózs Lajos, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának
vezérszónoka 5.4. Dr. Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt
képviselőcsoportjának vezérszónoka 5.5. Dr. Kövér László, a Fidesz ? Magyar
Polgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka 5.6. Dr. Dávid Ibolya, a Magyar
Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka III. STRUKTÚRÁK ÉS FUNKCIÓK
1. A Nemzetbiztonsági Hivatal belső elhárító és alkotmányvédelmi feladatai 1.1.
Külföldi titkosszolgálati törekvések felderítése, elhárítása 1.2. Az alkotmányos
rend elleni törekvések felderítése, elhárítása 1.3. Terrorcselekmények
felderítése, elhárítása 1.4. A gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi
biztonságot veszélyeztető törekvések felderítése, elhárítása 1.5. Fontos szervek
biztonsági védelme 1.6. Fontos személyek védelme, ellenőrzése 1.7. Bevándorlók,
menekültek, letelepedők ellenőrzése 1.8. Állam elleni, emberiség elleni és egyéb
bűncselekményekre vonatkozó információszerzés, felderítés 1.9. Ellenőrzött
termékek és technológiák, haditechnikai eszközök és szolgáltatások forgalmának
felderítése, iparbiztonsági ellenőrzés 2. A titkos információgyűjtés
törvényességi feltételei 2.1. Dokumentáltság 2.2. Célhozkötöttség 2.3.
Szükségesség 2.4. Az eszköz és a módszer alkalmassága 2.5. Arányosság 2.6. A
személyes adat útjának követhetősége 2.7. Törvényes adatminősítés 3. A
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 4. A Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében
működő állambiztonsági intézmények 4.1. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat
irányító tárca nélküli miniszter a Kormánynak 4.2. A Nemzetbiztonsági Iroda
feladat- és hatásköre 4.3. Nemzeti Biztonsági Felügyelet 5. A polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok felvételi követelményei 5.1. A Nemzetbiztonsági
Hivatal 5.2. Információs Hivatal 5.3. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 6. A
Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatai 6.1. A hivatalos kapcsolat 6.2. A
társadalmi kapcsolat 6.3. A titkos kapcsolat 7. A nemzetbiztonsági szolgálatok
kommunikációjának változásai 7.1. A szolgálatok saját kommunikációs stratégiája
7.2. A kormány kommunikációs gyakorlata a szolgálatokkal kapcsolatban 7.3. Más
szervezetek és szakértők öntevékeny kommunikációja a szolgálatokról 7.4. A
magyar médiumok ?önálló? kezdeményezései, megnyilvánulásai a szolgálatokról
7.5.A hatékonyabb biztonságvédelmi kommunikáció alapja és célja IV. PROBLÉMÁK ÉS
KIHÍVÁSOK A GYAKORLATBAN 1. Húsz év esetei ? a sajtó tükrében 2. A
kormányellenes demonstrációk alkotmányellenes vonatkozásai 2.1. A társadalmi
feszültségek közérzeti alapjai 2.2. Tömegmegmozdulások 2.3. A 2006. évi
országgyűlési választások 2.4. A demonstrációk nemzetbiztonsági vonatkozásai
2.4.1. Tömegpolitika és mozgósítás 2.4.2. A Hivatal 2006 őszén 2.4.3. Galambos
Lajos volt NBH főigazgató interjúja 3. Az utcai extrémizmus Európában 4. Az
állambiztonság megismerésének két évtizede 4.1. A jogi szabályozás változásai
4.2. Az 1990? 994 közötti törvényhozási kezdeményezések 4.3. Az 1994. évi XXIII.
törvény és az Alkotmánybíróság határozata 4.4. A titokvédelmi és a levéltári
törvény 4.5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 4.6. A Történeti
Hivatal létrehozása, majd állami szaklevéltárrá minősítése 4.7. A 2003. évi III.
törvény a múlt feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti
Levéltáráról 4.8. Az állambiztonsági iratok átadása teljesítésének értékeléséről
szóló Szakértői Bizottsági jelentés 4.9. A nyilvántartás adatait tartalmazó
mágnesszalagok helyzete V. ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTELMEZÉSEK 1. A magyar nemzeti
biztonsági stratégiák összehasonlító elemzése. A Magyar Köztársaság nemzeti
biztonsági stratégiája 1.1. A 2002-es biztonsági stratégia 1.2. A 2004-es
biztonsági stratégia 1.3. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája I.
Értékek és érdekek II. Biztonsági környezet ? fenyegetések, kockázatok,
kihívások III. Célok, feladatok IV. A Nemzeti Biztonsági Stratégia
megvalósításának eszközei V. Ágazati stratégiák 2. Egyes NATO-országok
nemzetbiztonsági struktúrái 2.1. Amerikai Egyesült Államok 2.2. Belgium 2.3.
Dánia 2.4. Franciaország 2.5. Görögország 2.6. Hollandia 2.7. Izland 2.8. Kanada
2.9. Luxemburg 2.10. Nagy-Britannia 2.11. Németország 2.12. Norvégia 2.13.
Olaszország 2.14. Portugália 2.15. Spanyolország 2.16. Törökország 3. A
terrorizmus értelmezései 3.1. A terrorizmus politikai értelmezése 3.2. A
terrorizmus kriminológiai értelmezése 3.3. A politológiai és a kriminológiai
közelítésmód kölcsönhatásai 4. Posztmodern biztonsági kihívások 4.1. A
biztonságpolitika elméleti keretei 4.2. A katonai szektorban jelentkező
kihívások 4.3. A politikai szektorban jelentkező kihívások 4.4. A gazdasági
szektorban jelentkező kihívások 4.5. A társadalmi szektorban jelentkező
kihívások 4.2. A környezeti szektorban jelentkező kihívások Függelék 1. A
titkosszolgálat nyelve 2. A felhasznált szövegek, dokumentumok eredeti
lelőhelyei 3. Nemzetbiztonsági jogszabályok 4. Az Alkotmánybíróság határozatai