Szerkesztette: Erdélyi Erzsébet, Szabó Attila L?Harmattan Kiadó, 2015 25 év
tiszteletreméltó pedagógiai erőfeszítéseiről vall ez a tanulmánykötet. 1990-ben
óriási lehetőség nyílt egy kis létszámú, de annál lelkesebb és erősen bízó
közösség előtt. A megváltozott politikai viszonyok reményt adtak arra, hogy
feléleszthető a patinás tanítóképzés Nagykőrösön. Az egykori pártház falai
között ismét életre kelhetett a református intézmény, amely 1839-től 1957-ig oly
sok szakmailag jól felkészült, hitben megerősödött tanítót adott az országnak. A
negyedszázad elegendőnek bizonyult, hogy beigazolódjék: nem volt eredménytelen
az erőfeszítés. Állandó társadalmi változások közepette, az egymásnak feszülő
értékrendek között egyensúlyozva az állandóságot a HIT ereje biztosította. A
tanulmányírók tudatosan vállalják a konzervatív jelzőt. Nem a maradiság
jelentésében, hanem a megőrzés, a hagyományos értékrendhez való ragaszkodás
értelmében. Együtt szolgálni ? megmenteni mindazt, ami pedagógiai
hagyományainkban kikristályosodott alapérték, ami emberségünket szolgálja.
Ugyanakkor haladni, megújulni, technikailag előbbre lépni ? ez is kötelességünk,
ha arra érzünk elhivatottságot, hogy a jövő generáció felnevelőit képezzük. A
református hagyományokhoz ragaszkodás olyan ? időben állandó ? erőteret biztosít
ehhez, amelynek potenciálja van, a teljesítőképesség kibontását teszi lehetővé.
Magvetés ez ? minden időben. A legtöbb tanulmány nem is titkolja: nehéz küzdelem
ez a munka. Egymást váltják a derűlátó és csüggedő szakaszok, a lelkileg
fogékony, de időnként elfásult diákok szívébe mégis befészkel a mag, csírát
ereszt, és lehet, hogy csak évek múltán, sok-sok egyéni harc megvívásával, de
mégis kihajt, virágot növeszt.