Berni zwingliánusok és francia-svájci kálvinisták vitája az egyházfegyelem
gyakorlásáról Szerző: Lányi Gábor János L'Harmattan Könyvkiadó, 2018 Családi
vitákról nem szokás beszélni. Lehet-e a reformáció emlékévében a protestantizmus
családján belül lezajlott vitáról szólni? Talán csak az adhat erre
felhatalmazást, ha ez által közelebb kerülünk felekezeti identitásunk mélyebb
megismeréséhez. A mű középpontjában álló, 1536 és 1560 között lezajlott
konfliktus fő kérdése az volt, hogy ki gyakorolhatja az úrvacsorától való
eltiltás és a gyülekezetből való kiközösítés jogát. A berni tanács ezt a jogot
Zwingli teológiai öröksége alapján magának tartotta fenn. A berni hatalom alatt
élő Lausanne környéki, francia nyelvű lelkipásztorok viszont Kálvin tanításait
követve ezt a jogot az egyházi és világi tisztségviselőkből közösen alkotott
konzisztóriumnak, modern presbitériumaink előképének, tulajdonították. A vita
nem csak teológiai eszközökkel folyt. Megfélemlítés, bebörtönzés és száműzés
egyaránt szerepelt az előjogát féltő államhatalom eszköztárában. A velük
szembenállók között pedig a történelemben először forrt ki olyan identitás,
amelynek alapja a Kálvin Szentírás-magyarázatához való ragaszkodás volt. Ezt az
új identitást, amely a francia nyelvű lelkészeket összekötötte és arra is késszé
tette, hogy felvállalásáért hátratételt szenvedjenek, méltán nevezhetjük
kálvinizmusnak, őket pedig, bár biztosan tiltakoztak volna ez ellen a megnevezés
ellen, az első kálvinistáknak. Ezáltal pedig ezt az új, közös identitást előhívó
konfliktust a kálvinizmus nyitányának. A kötet adatai: Kötés: kartonált
Megjelenés éve: 2018 Terjedelem: 288 oldal