Az uniós jog értelmezése a tagállami bíróságok szintjén Szerző: Somssich Réka
ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2017 Bármiféle jogegységesítés sikerességének záloga,
hogy az egységes szabályokat az arra hivatott fórumok azonos tartalommal
értelmezzék. Különösen hangsúlyos ez a kihívás olyan esetekben, amikor a
harmonizált szabályok nem egyetlen nemzetközi dokumentumra korlátozódnak, hanem
egy önálló és kiterjedt jogrendszer részeként jelennek meg és alkalmazói, egyben
értelmezői, azonosak a nemzeti jogalkalmazó szervekkel. Az uniós jog
értelmezésével kapcsolatban a legtöbb tudományos munka méltán az Európai Unió
Bíróságának jogértelmező szerepéről szól, hiszen ez az a felettes bírói fórum,
amely az Unió egészére nézve kötelező erővel határozza meg az uniós jog
tartalmát. Kevesebb figyelmet kapott ugyanakkor a tagállami bíróságok önálló, az
előzetes döntéshozatal igénybevétele nélküli jogértelmező tevékenysége, jóllehet
az uniós igazságszolgáltatás rendszerében e fórumok ugyanúgy az uniós jog
értelmezői, függetlenül attól, hogy a kötelező értelmezés monopóliumának nem
letéteményesei. A tagállami bíróságok határozatai is játszhatnak ugyanis
meghatározó szerepet az uniós jog értelmezésének alakításában, amikor azok az
adott tagállam más bíróságai vagy akár más tagállami jogalkalmazó szervek által
követésre találnak. Ez a könyv arra próbál választ keresni, hogy milyen tényezők
befolyásolják a tagállami bíróságokat abban, hogy az Európai Unió Bíróságának
megkeresése nélkül az uniós jogot maguk értelmezzék, milyen a konkrét ügyön
túlmutató hatásai lehetnek az ilyen önálló jogértelmezésnek, és hogy lehet-e a
bíróságok közötti horizontális együttműködés hatékony eszköze az egységes
jogértelmezésnek és adott esetben valós alternatívája az Európai Bíróság
igénybevételének. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés
éve: 2017 Terjedelem: 286 oldal Tartalomjegyzék: Bevezetés I. Az önálló
jogértelmezés mögöttes okai 1. Az értelmezés és alkalmazás dilemmája a. A
nemzeti szabályozás értékelése b. Az ügy ténybeli elemeinek értékelés,
bizonyítás c. A nemzeti bírót terhelő alkalmazási és a Bíróságot megillető
értelmezési kompetenciahatár problémái d. Kísérletek az értelmezés és alkalmazás
határainak újragondolására e. Tisztán alkalmazási kérdések és az uniós jog
egységessége f. Közbenső következtetések 2. Az uniós jogi fogalmak, előírások
tartalmi képlékenysége, meghatározatlansága a. A fogalmi autonómia és a nemzeti
bíró b. Értelmezésre nyitott európai bírósági joggyakorlat c. A többnyelvűségből
fakadó értelmezési eltérések 3. A CILFIT-kivételek értelmezése a tagállami
felsőbíróságok által 4. A Dzodzi-elv megszorító értelmezésének, illetve a
hatáskör hiányát megállapító egyéb ítéleteknek a hatása 5. Szubjektív tényezők
a. Pergazdaságosság b. Alkalmazkodási képesség az uniós jog értelmezési
módszereihez c. Nyelvismeret d. Uniós jogi ismeretek szintje e. Jogpolitikai,
metajogi megfontolások 6. Összegzés II. Az uniós jogi nemzeti precedensek
áramlása ? egységes uniós jogértelmezés bírói párbeszéd útján? 1. A bírósági
ítéletek nemzetközi hatásairól általában 2. Ítéletek áramlása az uniós jogban a.
A felsőbíróságok és a tagállami joggyakorlat közelítése b. Alsóbíróságok és a
joggyakorlat horizontális közelítése 3. Más tagállamok bírósági határozatainak
megismerhetősége ? adatbázisok a tagállami ítélkezési gyakorlatról III. Az
önálló tagállami jogértelmezés felülírása 1. Az uniós jog értelmezésére
vonatkozó tagállami joggyakorlat felülírása a tagállami felsőbíróság
közbenjárása folytán a. A felsőbíróság önrevíziója előzetes döntéshozatali
eljárás kezdeményezésével b. Önigazolási célú önrevízió c. A felsőbíróság
önrevíziója előzetes döntéshozatali eljárás nélkül d. Tagállami felsőbíróságok
keresztrevíziója e. Tagállami felsőbíróság felülírja az igazságszolgáltatási
szerveknek szóló miniszteri körlevelet 2. Tagállami alsóbíróságok előzetes
döntéshozatali kezdeményezése a felsőbírósági gyakorlat revíziójára a. Egyirányú
revíziós kísérletek b. Többirányú revíziós kísérletek 3. Nemzeti precedensek
megdőlése más tagállamból indult előzetes döntéshozatali eljárás következtében
4. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének kötelezettségét megsértő
felsőbírósági joggyakorlat okán indított kötelezettségszegési eljárások 5. Az
uniós jogot értelmező önálló tagállami joggyakorlat megdőlésének következményei
a. Jogerős bírósági ítélettel elbírált közigazgatási határozatok utólagos
felülvizsgálata, illetve jogerős közigazgatási határozatok felülvizsgálata
általában b. Az állam kártérítési felelőssége a felsőbíróság uniós jogba ütköző
ítélete esetében c. Az utalási kötelezettség megsértésének orvoslása az Emberi
Jogok Európai Bíróságához fordulás útján Befejező gondolatok Irodalomjegyzék