Szerző: Stefan Kassay Gondolat Kiadó, 2020 Az Irányítás című kiadói sorozatban
fokozatosan jelennek meg az egyes problémakörökben új ismereteket tartalmazó
kiadványok. A harmadik négy könyv a következő: 9. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETE ÉS
GYAKORLATA A kommunikáció az információátadás és -fogadás alapvető módszere. Az
egyes kommunikációs technológiákkal megerősített kommunikáció, elsősorban a
célzott kommunikáció leggyakoribb célja az egyének és a társadalom
értékrendjének és értékszemléletének megváltoztatása, majd ezt követően a
változásokkal szembeni attitűd átalakítása, vagy minőségileg új célok kitűzése.
Mindenekelőtt a társadalmi és a vállalati célok elérése szempontjából
meghatározó a kommunikáció lényege, amely az emberi tudatra és tudatalattira
való hatásban mutatkozik meg. A kommunikáció lehetővé teszi önmagunk és mások
megismerését. Szabályozza a cselekvésünket és a magatartásunkat, befolyásolja a
céljainkat, teljesítményünket, és irányt szab a személyes és társadalmi életünk
komplex értékelésének. Az elvárt eredmény a célok, a szándékok és a küldetések
elfogadása. Ezt jelentősen segítik az ismeretek keresésének és
hozzáférhetőségének lehetőségei, sokféle forrásból, ami azonban növeli a
kommunikációs képességekkel szembeni követelményeket, a kommunikáció a
létezésünk nélkülözhetetlen elemévé válik. A hagyományos megközelítés, vagyis a
diverzifikált kommunikációs eszközök használata és a kommunikációs eszközök
kombinációja azt eredményezte, hogy minél többet használták az egyes eszközöket,
azok annál jobban bomlottak elemeikre, és annál inkább nőtt az igény az
integrált kommunikáció iránt. 10. INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ A. RÉSZ A korábban
ismeretlen méretű társadalmi átalakulás folyamatában és a gazdasági verseny
erősödése mellett stratégiai jelentőséget kapott a vállalatok számára a
környezettel való kapcsolatok építése, a PR ? Public Relations. A kommunikációs
akceleráció, a kommunikációs találat szélessége a globális kommunikációs térben
egyértelműen befolyásolják a vállalkozói mikrokörnyezet minőségét, a partnerek
közti üzleti feltételeket, és végeredményben magára a vállalat értékére is
hatással vannak. Az új helyzet új követelményeket támaszt, ami azt jelenti, hogy
a környezettel szembeni kapcsolatok építése kreatív eljárásokat igényel, a
megosztott kommunikációs tartalmak sokszorosítását, a különböző kommunikációs
technológiák és eszközök sokszínű kihasználását. Egyben elvárható a kapcsolatok
interaktivitása és az integrált hatás a nem várt válsághelyzetben is. A PR
lényege a vállalatnak a nyilvánossággal folytatott kommunikációja. A feladat a
vállalat létezéséhez, növekedéséhez, sokoldalú fejlődéséhez szükséges tér
biztosítása. A PR vállalati szerepére, a nyilvánossággal fenntartott
kapcsolatára vonatkozó vélemények egyértelműen levezethetők a közvéleményre
vonatkozó, össztársadalmi szempontból megfogalmazott véleményekből. 11.
INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ B. RÉSZ Az új kommunikációs technológia és a fejlődési
trendek eredményeképpen a reklám már nem lehet olyan, mint a múltban volt. Ez
még inkább arra kényszeríti a vállalatot és menedzsereit, hogy javítsák,
fejlesszék a kommunikációs kampányt, magasabb szintre emeljék az irányítását, és
integrálják a vállalat komplex kommunikációjába a termékek és a márkák
reklámját. Ez azt jelenti, hogy az információátadás új formáit kell létrehozni
és alkalmazni, magas színvonalú visszacsatolással, ellenőrizni kell a reklám
hatását, összehasonlítva a kezdeti állapottal, és érdekeltté kell tenni a többi
részt vevő felet a kommunikációs kampány költségeinek optimalizálásában. Az
integrált kommunikációs eszközök működése keretében és a vevőkre gyakorolt
szisztematikus hatásban alapvető szerepet játszik az ár. Az egyik legjelentősebb
kommunikációs eszközzé válik, amely nagyon gyors reakciót vált ki a vevőkből. Az
ármozgás rendkívül érzékeny tényező a vevőnek a termék vagy egy adott márka
által képviselt termék megvásárlására vonatkozó döntésének meghozatalában. A
megfelelő ár reagál a piacra és a vevő magatartására. 12. GONDOSKODÁS A
VÁSÁRLÓRÓL A kommunikációnak a vevőre gyakorolt hatása nehezen mérhető,
egyértelműen kijelenthetjük azonban, hogy a hatásfoka sokkal alacsonyabb, mint a
múltban. Változnak a kommunikáció erejét meghatározó jegyek, miközben a
kommunikáció ereje néha szélsőségessé válik, a kommunikációs agressziót súrolja.
Ez következik a társadalmilag elfogadott értékek differenciáltságából, az
individuális axiológiából, amihez párosul az általános műveltség szintje és a
bármilyen forrásból származó irányítással szembeni elutasítás. A sokszínű
társadalmi trendekből teljesen természetesen következik az életszínvonal
ugrásszerű és elsősorban individuálisan differenciált változása, és ezáltal az
egymás mellett működő piaci szegmensek ügyfeleinek és a vevőgenerációknak az
életstílus-változása. Ezért irreális az elvárás a vállalati folytonosság a
vevőkapcsolatok fejlesztésében olyan közegben, amelyre a vevők állandó
promiszkuitása a jellemző, és amelyben fő kommunikációs eszköz a többdimenziós
konkurencia nyomásgyakorlással és manipulációval határos módszere, és
általánosan elismert hangsúlyt kap bármilyen haszon vagy előny. A totális
gazdasági verseny körülményei között a vállalat értékének növelése
egzisztenciális kérdés, ezért a tartós erőfeszítések és az optimális megoldások
keresésének tárgya. KINEK SZÓL EZ A KÖNYV? A könyv a széles szakmai közönséget
kívánja megszólítani. A posztgraduális képzések, átképző tanfolyamok
résztvevőinek, doktoranduszoknak és egyéb felsőfokú tanulmányokat folytató
hallgatóknak megkönnyíti e bonyolult problémakör tanulmányozását. A könyv hidat
képez elmélet és gyakorlat között, vállalattulajdonosok, részvényesek, vállalati
felső- és középvezetők számára használható. Különböző szakterületek szakemberei
számára hasznos, ugyanis a tárgyalt témákat szemléletileg az irányítás mint
univerzális jelentőségű tudományterület fogja át.