E három értekezésben először látjuk az analitikus Freudot szintetikus munkában.
Azt a beláthatatlanul sok tapasztalatot, mely annyi ezer lélek boncoló
vizsgálata közben merült fel, először kísérli meg itt a szerző olyképpen
összefoglalni, osztályozni, egymással kapcsolatba hozni, hogy abból a lelki élet
egy nagy területére, a nemiség lélektanára világosság derüljön. Hogy az első
szintézisének tárgyául éppen a szexualitást választotta, az elsősorban a
rendelkezésére álló vizsgálati anyag természetéből következett. A lelki
neurózisban és pszichózisban szenvedő betegeket analizálva, e bántalmak alap oka
gyanánt mindig a nemi életnek valamely zavara derült ki, míg egyéb kórokozó
hatóerők csak mint segítő okok voltak jelen vagy egyáltalán nem szerepeltek. De
kitűnt a lélekelemzésből kiindult vizsgálódásokból az is, hogy a nemiség
normális és egészséges ember lelki működésében is sokkal nagyobb szerepet
játszik, mint eddig hitték, sőt oly működéseknél is, hol annak szerepét eleddig
nem is sejtették. Szóval a nemiség - nagy irodalma dacára - az emberi
természetrajz egy igen elhanyagolt fejezetének bizonyult, mely már csak ezért is
rászolgált arra, hogy új szempontokból kiinduló beható vizsgálat tárgya legyen.