Esszéiben Aich Péter a lényeg igazát nem az egyoldalú megítélésben, hanem az
egyensúlyban keresi, a körültekintő mérlegelésben. Módszere a kontinuitás, az
evolúció szellemében fogant, ezért nem forradalmi fölfedezéseket eredményez,
végkövetkeztetése mégis gyakran meglepő épp azáltal, hogy rámutat az elfelejtett
vagy félreértett értékekre, vagy mert kellemetlen tényekkel szembesít:a
szabadság elsősorban felelősséget jelent. Jellemző, hogy mindenki jogokat
követel, már szinte fulladozunk tőlük, már azt sem tudjuk, miféle jog illet meg,
de azért csak szorgalmasan tovább követeljük, újakat is agyra-főre találunk ki,
felelősséget és kötelességet viszont senki sem kér, pedig egyik a másik nélkül
nem létezhet. A természetben minden úgy működik, hogy egyensúlyban van amint ez
megbomlik, minden arra összpontosít, hogy az egyensúly ismét helyreálljon.
Márpedig a jogoknak és a felelősségnek is egyensúlyban kell lenniük, mert ha nem
így van, akkor nagy a baj, megbicsaklik a világ, meghasonlik. (Intelmek)