Padányi Viktor 1906. január 26-án született Vattán. Szülei tanárok voltak.
Három fiútestvére volt. Tanulmányait Egerben, Budapesten, és Szegeden végezte.
Az utóbbi város egyetemén doktorált le történelemből, filozófiából és magyar
irodalomból. Felesége, Csősz Emília szintén tanár. Házasságából három fiúgyermek
született. Padányi Viktor gyermekkorától nagy érzékenységet mutatott a zene és a
művészetek iránt. Kiválóan zongorázott és hegedült. Számos festményről is
tudunk. Történelmi és történelemfilozófiai írásai mellett három regényt és jó
néhány novellát, verset is publikált. 1945. március 29-én hagyta el családjával
az országot és németországi kitérés után Ausztráliában telepedett le. Itt írta
legjelentősebb műveit. 1963-ban hunyt el Melbourne-ban temették el. 1999 június
5-én a Budafok-Tétény Művelődési Ház rendezésében öt előadás hangzott el Padányi
Viktorról, amelyeknek a céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet műveire,
gondolataira. A rendezvényt kezdetnek tekintjük, melyet remélhetően hasonlók és
nagyobb szabásúak fognak követni. E cél érdekében határoztuk el az ott
elhangzott előadások könyv alakban történő megjelentetését. A könyv szerzői és
szerkesztője ezúttal is köszönetet mondanak Szabolcs Attilának,a Budapest, XXII.
kerület polgármesterének, Szabó Lajosnak, a Budafok-Tétény Művelődési Ház
igazgatójának és az ősi Örökségünk Alapítványnak az előadások megrendezéséhez,
továbbá Rávó Ferencnek az előadások megszervezéséért. Kötetünk függelékébe
felvettünk még egy 1995-ös beszélgetést (Padányi Viktor és utókora), mely
érdemben első méltatása Padányi Viktornak Magyarországon. Padányi
gondolkodásában a nemzeti elkötelezettség csak manapság tűnik fel egyesek
számára kifejezetten irritálóan. Abban a időben az még természetes volt,
függetlenül egyéb politikai nézetektől. Ez közös alap volt. Padányi nemzeti
érdekű gondolkodó volt. Tudta, hogy nincs semleges történelemtudomány, semleges
filozófia sem. Ezt később is rendre megemlíti. A nemzet nála organikus egység. A
magyarságot szellemi és biológiai közösségként fogta fel. Az értelmiségi, a
gondolkodó feladata pedig a közösség érdekeinek védelme, szellemi vezetése,
szolgálata. Ezt különösen átérezhette azért is, hiszen pedagógus családból
származott, és maga is tanított. Tankönyvet is írt, foglalkoztatták pedagógiai
kérdések. Padányi nem konzervatív, hanem nemzeti gondolkodó volt. Bizonyos
társadalmi kérdésekben szembeállt a fennálló, Horthy-Bethlen-Kállay képviselte
hatalommal. De nem balról, hanem Reformokat akart. Tudjuk róla, hogy jó
barátságban volt a jobboldali reformer és mártír Imrédy Bélával.