A párduc kirobbanó sikerében, ha csak részben is, de szerepet játszott az író
ismeretlensége, fantáziát mozgató sorsa, valamint azok a romantikus körülmények,
amelyek között ez a sajátos hangvételű, izgalmas mondanivalójú mű megjelent.
Giuseppe Tomasi di Lampedusa herceg, a régi és nagynevű szicíliai arisztokrata
család leszármazottja atyai dédapja, Giulius Lampedusa herceg életregényét írta
meg élete utolsó, halálos betegség gyötörte, szűk másfél esztendejében. A
cselekmény 1860. májusában kezdődik és 1910. májusában ér véget. A regény ily
módon a legújabb kori olasz történelem talán legjelentősebb félszázadához
kapcsolódik, mely Garibaldi vörösingesei partraszállásától az új - lényegében
szinte a mai - Olaszország polgári rendjének kialakulásáig, az első világháború
előestéjéig ível. E kritikus tabló arisztokrata mesterének,Tomasi di
Lampedusának az esetében voltaképp a balzaci csoda ismétlődik meg a XX. század
közepén. Kötetünkben szerepel még az író hagyatékából előkerült Lighea, mely a
háborút követő két évtizednek alighanem egyik legszebb olasz elbeszélése.