A nagy háborúban én is elvesztettem mindent. Múltat, jövőt, otthont, hazát, még
csak a középeurópai kataklizmából üggyel-bajjal kicipelt ingóságaimat is. Négy
nemzet rabolt ki egymás után, s mivel azelőtt sem voltam gazdag ember, nem
jelentett kifosztóim számára különösebben nehéz feladatot tökéletes munkát
végezni. Maradtam tehát mindentől megfosztva és mindentől elszakítva egyedül és
- függetlenül. Miután népemet rabszolgaságra vetették, hazám elsüllyedt,
bútoraimat, könyveimet elkótyavetyélte a csőcselék, otthonomba idegen ült bele,
egy közel öt évtizedes élet sivár romjain kuporogva, a Bajor-Alpok egy kis
falujából éveken át figyeltem, hogy mi történik a második és nagyobbik hazámmal,
Európával, és kutattam, boncolgattam az okokat és összefüggéseket, a bűnöket és
hibákat. Ez a könyv öt esztendei tépelődésnek az eredménye. Nem politikus írása,
hanem történészé és európai emberé, aki Középeurópából szemlélte azt a
megrendítő komplexumot, amit a kegyes hazugságokkal rosszul leplezett mohóság,
irigység, önzés, erőszak és bosszú az utolsó emberöltő folyamán létrehozott.
Ezeket a személyes vonatkozású dolgokat azért írtam le, hogy megmutassam, hogy
ez a könyv, már csak írójánál fogva is független és objektív. Az életem
napszámos élet, tehetetlen élet, nem sokat érő élet, én nem tartozom
felelősséggel semmiért, ami történt, nekem tehát nincs szépíteni valóm , én
elvesztettem mindent, még az élet szeretetét is, nekem tehát nincs féltenivalóm,
nekem nincsenek politikai céljaim, tehát nincs népszerűsítenivalóm.