A regény hősei gyermekkorom igazi barátai. Magan is nagyon örültem, amikor újra
láttam arcukat, újra hallottam szavaikat, és ráismerhettem mozdulataikra,
amelyek már-már elvesztek a múló évek ködében. Eddig nem is sejtettem, hogy
amennyire elevenen hordozom őket magamban. Ahogy jó pajtásait nem feledheti el
az ember, nem felejti el a közös izgalmakat, az alkonyatba vesző játékokat, a
csaták nemegyszer igazi kockázatait. Amit elmondok, igaz volt, bár nem minden
történet szó szerint így. Pajtásaim nevét is megváltoztattam, olykor a dűlők,
utak nevét is, de egyvalamit sehol sem tudtak volna megváltoztatni: az ifjúság
feledhetetlen csodáit, azokat az izgalmakat, amelyek most lapról lapra
végigkísérik fiatal olvasóimat - írja az író első ifjúsági regényéről, amely
most második kiadásban jelenik meg. Az olvasók azóta a kányadombi indiánok
hőseinek további sorsát is nyomon követhették Az utolsó indián nyár és a
Sólyomidő című regényeiben.