Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás
mellett ? a XVI. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki
zsidóknak vallották magukat? A hitújítás lázában Péchi Simon és követői
olyannyira rátaláltak az Ótestamentumra, hogy átvették a zsidó szertartásokat.
És ezzel elkezdődött a vérségileg nem, de ?lelkileg zsidó? székelyföldi emberek
szinte hihetetlen története; a székely zsidózók vagy székely szombatosok ? így
nevezte őket az erdélyi köznyelv ? vallásalapító (inkább: átvevő) útkeresése. A
székely zsidózók hite néhány év alatt meghódította Erdélyt, de végül a ?bevett
vallások? mellett nem tűrték meg? Századokon át üldözték a székely
szombatosokat, s mire az ezernyolcszázas évek végén a szabad vallásgyakorlás
rájuk is érvényessé vált ? már csak két székely faluban őrizték a hitet. A
huszadik század negyedik évtizedében csupán Bözödújfaluban (a székely
Jeruzsálemben) élt néhány zsidózó család? Aztán jöttek a zsidótörvények? Valóban
ótestamentumi, kemény és zord sors verte a székely zsidózókat. A nyolcvanas
évekre három-négy öregasszony maradt hű a hitéhez? Aztán a falu is Ceausescu
faluromboló politikájának áldozatául esett. Hiába mentek a székely Jeruzsálem
lakói Bukarestbe, hogy a diktátortól kegyelmet könyörögjenek a településnek ?
kiköltöztették őket házaikból, és a falut elárasztották vízzel.