A véznácska parasztlány, Édes Anna Pestre szegődik, Vizy méltóságosékhoz.
Igénytelen, dolgos, készséges teremtés, nem lop, nem eszik sokat, nem töri az
edényeket ? ?eszményi? cseléd. Még a szerelem is csendben, a cselédsor szabályai
szerint esik meg vele: a méltósága unokaöccsének vaságyra jön kedve, s néhány
nap múlva nem marad más Annának, csak a keserves eszmélés és az embertelen testi
kín. A tragédia váratlanul következik be: egy éjszaka Édes Anna meggyilkolja a
gazdáit. Kíméletlenül, majdnem közönyösen, mint aki feladatot hajt végre. Miért
tette? Hiszen ?jól bántak vele?, ?semmi baja sem volt? ? sopánkodtak az ismerős
méltóságok és cselédlányok. Csak az öreg beteg doktor érez valamit az
igazságból: ??Nem úgy bántak vele mint egy emberrel, hanem mint egy géppel..
Cudarul bántak vele..? Kosztolányi regénye a huszadik század magyar prózájának
legjelentősebb alkotásai közé tartozik. A humánum, a részvét szólal meg lapjain,
?amely ? az Édes Anná-ból idézünk ? egy idegen életet éppoly végzetesen
szükségesnek érez, mint az önmagáét.?